Úgy érzitek, nem sikerült jól az írásbeli érettségi matekból és nem biztos, hogy meglesz a kettes? Ebben az esetbe szóbeliznetek kell. Mutatjuk a részleteket.
Míg az emelt szintű matematika érettségin kötelező a szóbeli vizsga is, középszinten csak azoknak a diákoknak kell szóban is felelni, akik legalább 12 százalékot elértétek a középszintű írásbeli érettségin, de a ketteshez szükséges 25 százalékot sajnos nem.
Az Oktatási Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott vizsgakövetelmények szerint a középszintű szóbeli matematika érettségi vizsgán a tételeknek tartalmazniuk kell három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.
A tételt a vizsgázóknak önállóan kell kifejteniük, a vizsgáztató csak akkor kérdez, ha a felelő elakad vagy rosszul fejti ki a tételt.
Hány pontot lehet szerezni?
A 15 perces szóbeli matematika érettségin maximum 50 pontot lehet szerezni. Az elméleti kérdések kifejtésére 15 pontot, a három feladatra 30 pontot, a feladatok logikus előadására és a matematikai kommunikációs képességre pedig 5 pontot.
"Azt, hogy a harmadik szempont szerinti 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a vizsgázó milyen mértékben tudta önállóan megválaszolni a kérdéseket, illetve megoldani a feladatokat; ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e, és a feleletében fel tudta-e használni" - írják.
A vizsgán segédeszközként függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép,valamint körző, vonalzó és szögmérő használható. Ezeket a vizsgázóknak maguknak kell biztosítani.
A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
