Mikor kell szóban is érettségizni matekból?

Úgy érzitek, nem sikerült jól az írásbeli érettségi matekból és nem biztos, hogy meglesz a kettes? Ebben az esetbe szóbeliznetek kell. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Míg az emelt szintű matematika érettségin kötelező a szóbeli vizsga is, középszinten csak azoknak a diákoknak kell szóban is felelni, akik legalább 12 százalékot elértétek a középszintű írásbeli érettségin, de a ketteshez szükséges 25 százalékot sajnos nem.

Az Oktatási Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott vizsgakövetelmények szerint a középszintű szóbeli matematika érettségi vizsgán a tételeknek tartalmazniuk kell három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.

A tételt a vizsgázóknak önállóan kell kifejteniük, a vizsgáztató csak akkor kérdez, ha a felelő elakad vagy rosszul fejti ki a tételt.

Hány pontot lehet szerezni?

A 15 perces szóbeli matematika érettségin maximum 50 pontot lehet szerezni. Az elméleti kérdések kifejtésére 15 pontot, a három feladatra 30 pontot, a feladatok logikus előadására és a matematikai kommunikációs képességre pedig 5 pontot.

"Azt, hogy a harmadik szempont szerinti 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a vizsgázó milyen mértékben tudta önállóan megválaszolni a kérdéseket, illetve megoldani a feladatokat; ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e, és a feleletében fel tudta-e használni" - írják.

A vizsgán segédeszközként függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép,valamint  körző, vonalzó és szögmérő használható. Ezeket a vizsgázóknak maguknak kell biztosítani.

A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?