Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Úgy érzitek, nem sikerült jól az írásbeli érettségi matekból és nem biztos, hogy meglesz a kettes? Ebben az esetbe szóbeliznetek kell. Mutatjuk a részleteket.
Míg az emelt szintű matematika érettségin kötelező a szóbeli vizsga is, középszinten csak azoknak a diákoknak kell szóban is felelni, akik legalább 12 százalékot elértétek a középszintű írásbeli érettségin, de a ketteshez szükséges 25 százalékot sajnos nem.
Az Oktatási Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott vizsgakövetelmények szerint a középszintű szóbeli matematika érettségi vizsgán a tételeknek tartalmazniuk kell három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.
A tételt a vizsgázóknak önállóan kell kifejteniük, a vizsgáztató csak akkor kérdez, ha a felelő elakad vagy rosszul fejti ki a tételt.
Hány pontot lehet szerezni?
A 15 perces szóbeli matematika érettségin maximum 50 pontot lehet szerezni. Az elméleti kérdések kifejtésére 15 pontot, a három feladatra 30 pontot, a feladatok logikus előadására és a matematikai kommunikációs képességre pedig 5 pontot.
"Azt, hogy a harmadik szempont szerinti 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a vizsgázó milyen mértékben tudta önállóan megválaszolni a kérdéseket, illetve megoldani a feladatokat; ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e, és a feleletében fel tudta-e használni" - írják.
A vizsgán segédeszközként függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép,valamint körző, vonalzó és szögmérő használható. Ezeket a vizsgázóknak maguknak kell biztosítani.
A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.