Bár idén sokan számítottak gazdasági feladatokra a matekérettségin, még az emelt szintű feladatsorban sem kerültek elő. Mutatjuk, mennyire találták nehéznek a diákok az emelt matek írásbelit.
Az idei az év az első, amikor az diákok az új 2020-as NAT alapján adnak számot a tudásukról, emiatt a közép-és az emelt szintű matekérettségi is változott, igaz csak a tematikájában, a vizsga szerkezete azonban ugyanolyan maradt.
Idén is a matek írásbeli első részében négy feladatot kellett megoldania az emelt szinten vizsgázóknak, ezek közül pedig három több részkérdést is tartalmazott a feladatlap. A második rész öt, egyenként 16 pontot érő feladatból állt, ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származó problémát kellett a diákoknak a matematika nyelvére lefordítani, majd az ehhez kapcsolódó kérdésekre válaszolni. A második részben azonban az öt feladatból csak négyet kellett megoldaniuk.
"Teljesen átlagos volt az emelt matek, két óra alatt végeztem"
- mondta az Eduline-nak a budapesti gimnazista Áron, akinek ezután még bőven volt ideje átnézni a megoldásait.
Áron hozzátette, hogy a feladatok között szerepelt például, hogy hányan foghattak kezet egy focimeccsen, amit egy gráf segítségével több lépésben ki lehetett számolni. A gúla térfogatának maximalizása pedig egy olyan példa volt a gimnazista szerint, ami a hétköznapi életben, egyes munkakörökben is előfordulhat. Áron azt viszont érdekesnek találta, hogy bár sokan számítottak gyűjtőjáradékra vagy annuitásra, egyetlen gazdasági feladat sem szerepelt a feladatsorban.
A szintén budapesti gimnazista Benjáminnak egyik feladat sem okozott különösebb nehézséget, bár szerinte az exponenciális függvény inverze többeket meglephetett. A második részben a margitszigeti futók átlagsebességének kiszámolását is könnyűnek találta, hiszen a megoldáshoz csak egy egyenletrendszert kellett felírni. Benjámin a feladatsort két óra alatt megírta, de kihasználta a hátralévő időt, és még egyszer alaposan átnézte a számításait.
Egy-két apró figyelmetlenségi hibát javítottam, ami nálam azért elő szokott fordulni, így összességében 90 százalék feletti eredményre számítok.
- tette hozzá Benjámin.
Az első részre összesen 51 pontot kaphattak a tanulók, míg a másodikra 64-et, így összesen 115 pontot szerezhetnek az írásbelin. Ha valakinek az írásbeli rosszul sikerült, a szóbelin még javíthat, hiszen emelt szinten mindenkinek kell szóbeliznie is matekból.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
