Kódexek, Antigoné és Ady a magyarérettségi első részében

Grammatika, stílusok, könyvekről szóló szöveg a magyarérettségi szövegértésében, lyukas szöveg, Antigoné, Ady Endre és memoriterek az irodalmi tesztben. Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok, és meddig írhatják az első feladatlapot.

  • Székács Linda
Feladatok, vélemények, megoldások egy helyen

Az első infókat a szövegértésről és az irodalmi műveltségi tesztről itt találjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és az irodalmi tesztről ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok. A teljes feladatsor kiértékelését ebben a cikkben találjátok.

Az első rész nem hivatalos megoldásait itt, a második rész nem hivatalos megoldásait pedig innen éritek el.

A Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok a magyarérettségi első feladatrészében.

Az I. feladatlapban jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak, majd az alapján megoldani a különböző feladatokat.

Meg kell keresniük például a szövegben megtalálható megállapításokat, érveket, álláspontokat, összefüggést kell keresniük a cím és a szöveg, vagy éppen a szöveg grammatikai és stilisztikai jellemzői között, és értelmezniük kell a szövegben a logikai, tartalmi kapcsolatokat is.

A szövegértési feladatok megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén I. részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.

Ilyen feladat idén először van az érettségiben, hiszen ez váltja a korábbi évek gyakorlati szövegalkotás feladatát.

Az idei tesztben számonkérnek többek között memoritereket, egyéb irodalmi alkotásokat, korstílusokat és műfajokat is. Feltűnik a feladatlapban az Antigoné és Ady Endre, a diákoknak pedig egy lyukas szöveges feladatként többek között ki kell egészíteniük egy kapott költeményt, valamint szereplők nevei alapján meghatározni egy adott mű címét, műfaját és annak szerzőjét.

A szaktanári véleményt a feladatsor első részéről itt nézhetitek meg.

A magyarérettségi változásairól ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

A magyarérettségi I. feladatsorának megoldására a diákoknak egyébként 90 percük van - ennyi idő alatt kell megoldaniuk a korábban már említett szövegértési-nyelvi feladatsort és az irodalmi műveltségi tesztet.

Mivel az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják, erről sajnos nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt magyart írtak, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.