Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai is

Mutatjuk, hogyan kellett megoldani a magyarérettségi második részét.

  • Székács Linda

A magyarérettségi hivatalos megoldásait itt találjátok.

A magyar írásbeli második részében Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját kellett elemezniük a magyarérettségi második részében a középszinten vizsgázó diákoknak. Akik nem ezt a feladatot választották, azok Babits Mihály költészetéből írhattak egy általános témakifejtő esszét. Erre összesen 150 percük volt a diákoknak.

A magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásait  itt tudjátok megnézni. A magyarérettségiről szóló tudósításunkat pedig itt találjátok.

Mutatjuk a II. rész nem hivatalos megoldásait:

 

Műelemzés

  • Karinthy 20. századi magyar szerző, novellája az 1946-os Betegek és bolondok című novelláskötetében jelent meg. Az olasz fagylaltos a novelláskötet egyik komoly, háborús tematikájú darabja.
  • A novella két, jól elkülönített egységből áll, amit maga a szerző is jelez.
  • Az első rész egy múltbeli baráti párbeszéd története, amelyet az író részletgazdag módon, részletező leírással mutat be, teret ad a különböző érzékszervekkel felfogható leírásoknak (látvány, hallás stb)
  • A szereplő B. zenész volta alapján a szöveg is művészi eszközökkel kifejtett, szemléletes, mintegy hasonul az író B. barátjának összetett, művészi lelkivilágához
  • Ez a leírás éles ellentétben áll a szöveg második részével, ahol a beszélgetés, melynek témája a két beszélgetés között lezajlott háború, szikár, rövid, lényegretörő leírás, holott a téma egy ember halála.
  • Ez a leírás jól ellentétbe állítja az egyén összetett voltát és a háború iszonyatát, amely megfosztotta az embert (így B.-t is) egyéniségétől és életétől, puszta testté egyszerűsítve az embert.
  • Az első részben B.-n egy érzés, szomorúság, megmagyarázhatatlan benyomás lesz úrrá, tudattlanul, míg barátja, a író, a korszak, a 20. századi freudi pszichológia módszereivel próbálja tudományosan megmagyarázni ezeket az érzéseket, melyek szerinte ( és a tudomány szerin) múltbeli elfojtások feltörései, okai mélyen az egyénben keresendőek.
  • Azonban a második rész megmutatja, hogy a tudományos módszer hibásan keresi B. szomorúságának okát a múltban, azt az eljövendő jövő fogja majd szolgáltatni, és messze távol áll az egyéntől, a hibás maga az emberi történelem. Hiszen a lényegtelen fagylaltárus képében B. a halálával találkozik, „megsuhintja” sorsa (ahogy mondja is „halálosan rosszkedvű” lett)
  • A mű két párbeszédre épül, amely tulajdonképpen leképezi azokat a változásokat, amik a háborúval történtek a világban, a szerző és a fagylaltárus él tovább, de a második párbeszéd jelzi, hogy ez pusztán a felszín, és B. halála és a háború, amiben meghalt, mind a szerző számára, mind gyilkosa számára megváltoztatta az életet.

 

Esszé:

  • Babits Mihály a huszadik századi magyar irodalom meghatározó alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. A magyar irodalomban az úgynevezett POETA DOCTUS egyik megtestesítője, tudós költő.
  • A költői hitvallás, az alkotói önmeghatározás jellemző témakör a költők számára, elveik, látásmódjuk bemutatásának eszköze.
  • Babits ars poeticája klasszikus, horatiusi elveken alapszik, úgy gondolja a művészet célja az igazság bemutatása, az emberi élet nemesítése, költészetének jellemzői a gondolatiság, a filozófiai mélység.
  • Azonban, ahogy minden művésznél, Babits költészetére is hatással volt az őt körülvevő világ változása.
  • Kezdetben „elefántcsonttoronyban”, kívülállóként mutatja be önmagát, In Horatium című versének sora „gyűlöllek: távol légy, alacsony tömeg!” jól mutatja a költő elzárkózó magatartását.
  • Azonban a háborús események hatására az alkotó Húsvét előtt című versében szenvedélyes hangon szólal fel a háborús pusztítás iszonyata ellen, ezáltal az eddig önmagát ábrázoló költő (ahogy írta is A lírikus epilógja című versében „csak én bírok versemnek hőse lenni”) a humanista értékek szószólója lesz. Szenvedélyes hangú és rapszodikus formájú 1916-os költeményében kifakad a háború „pokoli malma” ellen, elítéli a vérontást, megbékélést hirdet, a jövőbe az újjáépítést, megbocsátást, felejtést tűzi ki célul.
  • A háború utáni időkben a költő a humánum megőrzését, az egyéni elvonulást hirdeti meg. Ezt jól példázza „A gazda bekeríti házát” című verse, ahol a kert allegóriájában a költő bekeríti magát, és értékeit a barbársággal szemben, reménykedve egy szebb jövőben.
  • Betegsége kapcsán is kénytelen a halállal szembesülni, és a számvetés mellett egy új költői szerepkört vesz fel, ez a prófétai magatartás, a költői felelősségvállalás. Erre a bibliai Jónás karakterét használja fel, Jónás könyve című nagyszabású munkája már a beteg költő és a harmincas évek vészjósló hangulatát tükrözik. Babits-Jónás ezen lírai önvallomásában belátja, hogy költőként fel kell vállalni a prófétai szerepet, alkotni kell. Jónás imája című megrendítő versében is az írás fontosságát, az értékek hátrahagyásának fontosságát emeli ki.

 

 

A magyar második részére összesen 60 pontot kaphatnak a vizsgázók.

 

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.