Kódexek, Antigoné és Ady a magyarérettségi első részében

Grammatika, stílusok, könyvekről szóló szöveg a magyarérettségi szövegértésében, lyukas szöveg, Antigoné, Ady Endre és memoriterek az irodalmi tesztben. Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok, és meddig írhatják az első feladatlapot.

  • Székács Linda
Feladatok, vélemények, megoldások egy helyen

Az első infókat a szövegértésről és az irodalmi műveltségi tesztről itt találjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és az irodalmi tesztről ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok. A teljes feladatsor kiértékelését ebben a cikkben találjátok.

Az első rész nem hivatalos megoldásait itt, a második rész nem hivatalos megoldásait pedig innen éritek el.

A Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok a magyarérettségi első feladatrészében.

Az I. feladatlapban jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak, majd az alapján megoldani a különböző feladatokat.

Meg kell keresniük például a szövegben megtalálható megállapításokat, érveket, álláspontokat, összefüggést kell keresniük a cím és a szöveg, vagy éppen a szöveg grammatikai és stilisztikai jellemzői között, és értelmezniük kell a szövegben a logikai, tartalmi kapcsolatokat is.

A szövegértési feladatok megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén I. részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.

Ilyen feladat idén először van az érettségiben, hiszen ez váltja a korábbi évek gyakorlati szövegalkotás feladatát.

Az idei tesztben számonkérnek többek között memoritereket, egyéb irodalmi alkotásokat, korstílusokat és műfajokat is. Feltűnik a feladatlapban az Antigoné és Ady Endre, a diákoknak pedig egy lyukas szöveges feladatként többek között ki kell egészíteniük egy kapott költeményt, valamint szereplők nevei alapján meghatározni egy adott mű címét, műfaját és annak szerzőjét.

A szaktanári véleményt a feladatsor első részéről itt nézhetitek meg.

A magyarérettségi változásairól ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

A magyarérettségi I. feladatsorának megoldására a diákoknak egyébként 90 percük van - ennyi idő alatt kell megoldaniuk a korábban már említett szövegértési-nyelvi feladatsort és az irodalmi műveltségi tesztet.

Mivel az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják, erről sajnos nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt magyart írtak, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.