Részletes adatokat közölt az Oktatási Hivatal.
8323 tételes Excel-táblázatban tett közzé részletes adatokat az Oktatási Hivatal arról, hogy a 2024-es felőoktatási felvételi jelentkezés során hányan jelentkeztek az egyetemek egyes képzéseire.
A táblázatban jelölik többek között azt is, hogy az adott egyetem állami, alapítványi vagy egyházi fenntartású, továbbá a képzés nyelvét és a finanszírozási formáját is.
Külön sorban láthatjátok tehát, hogy az ELTE magyar nyelvű, államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment szakára hányan jelentkeztek, és hogy hány jelentkező volt ugyanezen az egyetemen, ugyanerre a szakra, de költségtérítéses finanszírozási formára.
A táblázatot ide kattintva tölthetitek le.
Az idei felsőoktatási felvételiben egyébként 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. Ez a tavalyi 126 449 főnél bár kevesebb, de még mindig több ezer fővel több, mint 2012 és 2022 között bármikor.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
