Állami ösztöndíjas helyet is kaphatnak azok a diákok, akik megszerzik az egyetemi jogviszonyukat.
Az egyetem kilenc győri, két-két szombathelyi, budapesti és zalaegerszegi, valamint egy-egy kaposvári és vépi jól teljesítő technikumi diáknak ad lehetőséget arra, hogy az egyetemi helye már a 13. évfolyamon is garantált legyen – tette közzé a győri egyetem.
„Az előzetes hallgatói jogviszony előnye, hogy a diák magával versenyez: biztos lehet abban, hogy ha teljesíti a feltételeket, bejut az általa kiválasztott szakra. Az általános felvételi eljárás során ezzel szemben a sikeres felvételi nagyban függ a többi jelentkező eredményétől is”
- mondta dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese.
Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el a felmenő rendszerben induló újítást, amely a szakképzésben tanuló fiatalok egyetemre való bejutását szeretné megkönnyíteni.
A győri egyetemen való jelentkezés feltétele, hogy a végzős diákoknak a 12. tanév végén kapott osztályzatainak átlaga legalább 4,00 legyen.
Az érdeklődők március 15-ig adhatják le a jelentkezésüket, aminek során ki kell választaniuk azt a szakot, amire szeretnének bejutni. Mellé pedig az egyetem „Út a felsőoktatásba” programjának felkészítő kurzusai közül is legalább egyet kell választani.
Azoknak, akik az előzetes hallgatói jogviszony megszerzését követően legalább négyes átlagú középszintű érettségivel vagy egy középfokú nyelvvizsgával vagy legalább 60 százalékos emelt szintű nyelvi érettségivel rendelkeznek, valamint szakmai vizsgájuk legalább 80 százalékos lesz, az egyetem állami ösztöndíjas, 70–80 százalék közötti eredménynél pedig önköltséges helyet kínál fel szeptembertől.
Az intézmény továbbá a legjobban teljesítő 30 hallgatónak kollégiumi szállást is garantál, amennyiben az illetők jogosultak a kollégiumi elhelyezésre.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
