Péntekig jelentkezhetnek a technikumos diákok a Széchenyi István Egyetem előzetes hallgatói jogviszonyára

Állami ösztöndíjas helyet is kaphatnak azok a diákok, akik megszerzik az egyetemi jogviszonyukat.

Az egyetem kilenc győri, két-két szombathelyi, budapesti és zalaegerszegi, valamint egy-egy kaposvári és vépi jól teljesítő technikumi diáknak ad lehetőséget arra, hogy az egyetemi helye már a 13. évfolyamon is garantált legyen – tette közzé a győri egyetem.

„Az előzetes hallgatói jogviszony előnye, hogy a diák magával versenyez: biztos lehet abban, hogy ha teljesíti a feltételeket, bejut az általa kiválasztott szakra. Az általános felvételi eljárás során ezzel szemben a sikeres felvételi nagyban függ a többi jelentkező eredményétől is”

- mondta dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese.

Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el a felmenő rendszerben induló újítást, amely a szakképzésben tanuló fiatalok egyetemre való bejutását szeretné megkönnyíteni.

A győri egyetemen való jelentkezés feltétele, hogy a végzős diákoknak a 12. tanév végén kapott osztályzatainak átlaga legalább 4,00 legyen.

Az érdeklődők március 15-ig adhatják le a jelentkezésüket, aminek során ki kell választaniuk azt a szakot, amire szeretnének bejutni. Mellé pedig az egyetem „Út a felsőoktatásba” programjának felkészítő kurzusai közül is legalább egyet kell választani.

Azoknak, akik az előzetes hallgatói jogviszony megszerzését követően legalább négyes átlagú középszintű érettségivel vagy egy középfokú nyelvvizsgával vagy legalább 60 százalékos emelt szintű nyelvi érettségivel rendelkeznek, valamint szakmai vizsgájuk legalább 80 százalékos lesz, az egyetem állami ösztöndíjas, 70–80 százalék közötti eredménynél pedig önköltséges helyet kínál fel szeptembertől.

Az intézmény továbbá a legjobban teljesítő 30 hallgatónak kollégiumi szállást is garantál, amennyiben az illetők jogosultak a kollégiumi elhelyezésre.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.