Az egyetem oktatói által szerkesztett kötetekkel az intézmény a továbbtanulásról szóló döntést szeretné könnyebbé tenni a diákok számára.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Érettségi Felkészítő címen könyvsorozatot készített, amely a kötelező érettségi tantárgyak, illetve a digitális kultúra tárgy ismeretanyagát kompakt és könnyen feldolgozható formában mutatja be – közölte a felsőoktatási intézmény kommunikációs osztálya csütörtökön az MTI-vel.
A kötetek a 2024-től érvényes vizsgakövetelmények figyelembevételével készültek el, amelyek mintafeladatsorokkal, valamint megoldókulcsokkal készítik fel a diákokat a közép- és emelt szintű érettségikre.
A tankönyvek azonban nem csak az érettségiző diákok, hanem a felkészítéseket végző tanárok munkáját is segítik módszertani útmutatókkal.
Az ELTE ismertetése szerint a kötetek többek között bemutatják a tantárgyi érettségi vizsgák felépítését, az értékelés szempontjait, illetve a különböző vizsgák feladattípusait is.
Az egyetem közleménye kitért arra is, hogy már előkészületben van az angol nyelv kötet, amely a Path to Success címet fogja viselni. Ez elsősorban az egyéni gyakorlást fogja segíteni, de jól használható lesz intenzív felkészítő kurzusokon és különórákon is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
