Ennyien tanulhattok ingyen állami ösztöndíjasként a Károli Gáspár Református Egyetemen

Az idei felvételi eljárásban mintegy 6 százalékponttal emelkedett az állami ösztöndíjas férőhelyek száma a Károli Gáspár Református Egyetemen.

A 2024-es felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy idén egy kicsivel több, összesen 2820 állami ösztöndíjas helyet hirdettek a Károli Gáspár Református Egyetemen, amely az alábbiak szerint oszlik meg az egyes képzési területek között:

  • bölcsészettudomány: 912 fő
  • gazdaságtudományok: 127 fő
  • hitéleti: 295 fő
  • jogi: 288 fő
  • orvos- és egészségtudomány: 116 fő
  • pedagógusképzés: 627 fő
  • sporttudomány: 30 fő
  • társadalomtudomány: 455 fő

Érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban összesen 2645 állami ösztöndíjas helyet hirdetett meg a KRE, ez azt jelenti, hogy idén hozzávetőlegesen 6 százalékponttal növekedett az ingyenes helyek száma ezen az egyetemen. De nem minden felsőoktatási intézmény járt így. Például az ELTE-n a tavalyi évben még összesen 12 580 állami ösztöndíjas férőhely állt a hallgatók rendelkezésére, míg a 2024-es keretszámok alapján ( a többszörös túljelentkezés ellenére) már csak 10 820 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az ELTE-re.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.