Középiskolai felvételi: mi az OM azonosító?

A középiskolai felvételi folyamán szükségetek lehet az OM azonosítóra. Mutatjuk, mit kell róla tudnotok.

A központi felvételi után február 21-ig tudjátok leadni egyénileg a KIFIR rendszeren keresztül a középiskolai jelentkezéseket, ha a következő tanévben 8 vagy 6 osztályos gimnáziumban szeretnétek tanulni. (A nyolcadikosok esetében ezt az általános iskola intézi.)

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

A jelentkezés kitöltésekor szükségetek lesz a megjelölt középiskola OM azonosítójára, ami nem más, mint az adott oktatási intézmény egyedi hat számjegyű kódja.  Az OM azonosítót ezen az oldalon tudjátok lekérdezni, de szerepel az iskolák honlapján is.

Fontos, hogy az OM azonosítót ne keverjétek össze az oktatási azonosítóval, amely a közoktatásban a diákokat (és a tanárokat) is egyedileg azonosítja. Ez utóbbi egy 7-tel kezdődő 11 számjegyből álló számsor, ami többek között a diákigazolványotokon is szerepel.

A középiskolai felvételivel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.