Fontos határidő közeleg: eddig jelentkezhettek a tavaszi érettségikre

Kevesebb mint két hetetek maradt a jelentkezés leadására.

  • Székács Linda

Február 15-ig jelentkezhetnek az érettségi vizsgára, akik 2024 tavaszán szeretnének érettségit tenni.

A felvi.hu leírása szerint a középiskolás diákok számára a jelentkezési lapot a középiskola vagy szakképző intézmény biztosítja. Azonban ha úgy érettségiznétek valamiből, hogy már rendelkeztek érettségi vizsgával, vagy olyan középiskolával álltok jogviszonyban, ami nem szervez érettségi vizsgát (például szakiskola), vagy esetleg korábban külföldön érettségiztetek és jelenleg nincs magyarországi jogviszonyotok, nektek a jelentkezéseteket a kormányhivatalhoz kell benyújtanotok.

"Az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket" - figyelmeztetnek.

Szintén a kormányhivatalhoz kell benyújtanotok a jelentkezéseteket akkor is, ha még nincs érettségitek, de nem álltok jogviszonyban egyetlen középfokú intézménnyel sem, illetve ha külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában folytattok tanulmányokat.

A jelentkezésről ide kattintva olvashattok bővebben.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.