Ennyien szerezhetnek idén állami ösztöndíjas férőhelyet a BME-n

A tavalyi számokhoz képest látványos a csökkenés ezen az állami egyetemen is.

  • Székács Linda

Több mint 90 ezer felsőoktatásba készülő hallgató tanulhat idén szeptembertől is állami ösztöndíjas finanszírozási formában, közülük 4916-an a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamelyik képzésén. Ez összesen 1689 fővel kevesebb az egyetem 2023-as keretszámához képest.

Az állami ösztöndíjas képzésekre felvehető hallgatók száma az egyetem képzésterületei között a következőképp oszlik el:

  • bölcsészettudomány: 40
  • gazdaságtudomány: 566
  • informatika: 982
  • műszaki: 2971
  • pedagógusképzés: 81
  • társadalomtudomány: 110
  • természettudomány: 166

Látványos csökkenés fedezhető fel az informatikai képzések esetében, amin a tavalyi keretszám még 1160 fő volt, idén azonban már csak 982, de óriásit esett vissza a műszaki képzésekre állami ösztöndíjjal felvehető hallgatók keretszáma is, ami 2023-ban még 3815 fő volt, 2024-ben viszont már csak 2971, pedig a Műegyetemre éppen ezek miatt jelentkeznek a legtöbben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.