Ahogy már a tavalyi, úgy az idei felvételi tájékoztatóban is szerepel, hogy hányan tanulhatnak tovább állami ösztöndíjas formában a különböző karokon. Ezért megnéztük, hogy mennyi helyet hirdettek meg a legnépszerűbb képzési területen.
A gazdaságtudományi képzések évek óta a legnépszerűbbek az országban, ezért a felvételizők idén is itt számíthatnak a legnagyobb versenyre. 2023-ban a 126 ezer felsőoktatásba jelentkező közül összesen 36 313-an akartak ezen a területen továbbtanulni.
A gazdasági képzéseken elérhető állami férőhelyek száma:
A legtöbb gazdaságtudományi állami ösztöndíjas helyet a Budapesti Gazdasági Egyetem hirdette meg, ahova 3902 hallgatót vesznek fel. Ez a tavalyi számokhoz képet igen nagy emelést jelent, ugyanis 2023-ban még csak 2458 főt vettek fel erre a képzési formára.
A lista második helyén az ELTE áll, összesen 2283 férőhellyel. Bár nem annyival mint a BGE-n, de itt is emeltek a limiten, tavaly ugyanis csak 2170 főt vettek fel állami ösztöndíjjal a gazdasági képzéseikre.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
