Alig néhány nap van hátra a keresztféléves felvételi ponthatárainak kihirdetéséig. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat róla.
Január 23-án hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemek februárban induló képzéseire, amikről itt az Eduline-on is beszámolunk majd.
A pontszámokat a dokumentummal megfelelően igazolt és feldolgozott eredmények, valamint a közhiteles nyilvántartásokból kapott információk alapján határozzák meg, amiknek a feldolgozása jelenleg is zajlik. A pontszámaitokat az E-felvételi rendszerén belül a Jelentkezések és Pontszámok menüpontban tudjátok megnézni.
"Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt"
- figyelmeztet a Felvi.
Előfordulhat azonban, hogy a szak elindításához szükséges minimumlétszám hiányában egy képzés sajnos nem indul el. Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.
Hogyan alakultak a ponthatárok tavaly?
A ponthatárok meghatározása leginkább attól függ, hogy az adott szakra jelentkező hallgatók milyen eredményeket visznek magukkal. Azt azonban nagyjából tudni lehet, hogy mik azok a szakok, ahová csak a legjobb eredményű diákok kerülhetnek be, és melyek azok, ahol már alacsonyabb pontokkal is esélyes a bejutás.
A tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárait ide kattintva tudjátok megnézni. Ne felejtsétek el azonban, hogy tavaly februárban még a régi felvételi rendszer szerint számolták a pontokat, mostanra azonban megszűntek a minimumponthatárok, és az általános felvételi eljárás pontszámai is alacsonyabbak voltak, mint a korábbi években.
Mi jön a ponthatárhirdetés után?
Bár a nehezén már túl vagytok, vár rátok néhány fontos teendő a január 23-i ponthatárhirdetést követően is, mint például a beiratkozás.
Azt, hogy pontosan melyik egyetemre, milyen képzésre, és milyen finanszírozási formára kerültetek be a ponthatárhirdetés után a besorolási döntésben láthatjátok. Ez legkésőbb január 25-ig válik elérhetővé az E-felvételi rendszerében, a döntést követő nyolc napon belül pedig az érintett felsőoktatási intézménytől is megkapjátok a felvételi határozatot, amiben többek között tájékoztatnak majd titeket a beiratkozás helyéről és időpontjáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
