Alig néhány nap van hátra a keresztféléves felvételi ponthatárainak kihirdetéséig. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat róla.
Január 23-án hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemek februárban induló képzéseire, amikről itt az Eduline-on is beszámolunk majd.
A pontszámokat a dokumentummal megfelelően igazolt és feldolgozott eredmények, valamint a közhiteles nyilvántartásokból kapott információk alapján határozzák meg, amiknek a feldolgozása jelenleg is zajlik. A pontszámaitokat az E-felvételi rendszerén belül a Jelentkezések és Pontszámok menüpontban tudjátok megnézni.
"Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt"
- figyelmeztet a Felvi.
Előfordulhat azonban, hogy a szak elindításához szükséges minimumlétszám hiányában egy képzés sajnos nem indul el. Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.
Hogyan alakultak a ponthatárok tavaly?
A ponthatárok meghatározása leginkább attól függ, hogy az adott szakra jelentkező hallgatók milyen eredményeket visznek magukkal. Azt azonban nagyjából tudni lehet, hogy mik azok a szakok, ahová csak a legjobb eredményű diákok kerülhetnek be, és melyek azok, ahol már alacsonyabb pontokkal is esélyes a bejutás.
A tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárait ide kattintva tudjátok megnézni. Ne felejtsétek el azonban, hogy tavaly februárban még a régi felvételi rendszer szerint számolták a pontokat, mostanra azonban megszűntek a minimumponthatárok, és az általános felvételi eljárás pontszámai is alacsonyabbak voltak, mint a korábbi években.
Mi jön a ponthatárhirdetés után?
Bár a nehezén már túl vagytok, vár rátok néhány fontos teendő a január 23-i ponthatárhirdetést követően is, mint például a beiratkozás.
Azt, hogy pontosan melyik egyetemre, milyen képzésre, és milyen finanszírozási formára kerültetek be a ponthatárhirdetés után a besorolási döntésben láthatjátok. Ez legkésőbb január 25-ig válik elérhetővé az E-felvételi rendszerében, a döntést követő nyolc napon belül pedig az érintett felsőoktatási intézménytől is megkapjátok a felvételi határozatot, amiben többek között tájékoztatnak majd titeket a beiratkozás helyéről és időpontjáról is.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
