Január 23-án jönnek a keresztféléves felvételi ponthatárai, milyen teendőitek lesznek a ponthatárhúzás után?

Alig néhány nap van hátra a keresztféléves felvételi ponthatárainak kihirdetéséig. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat róla.

  • Székács Linda

Január 23-án hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemek februárban induló képzéseire, amikről itt az Eduline-on is beszámolunk majd.

A pontszámokat a  dokumentummal megfelelően igazolt és feldolgozott eredmények, valamint a közhiteles nyilvántartásokból kapott információk alapján határozzák meg, amiknek a feldolgozása jelenleg is zajlik. A pontszámaitokat az E-felvételi rendszerén belül a Jelentkezések és Pontszámok menüpontban tudjátok megnézni.

"Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt"

- figyelmeztet a Felvi.

Előfordulhat azonban, hogy a szak elindításához szükséges minimumlétszám hiányában egy képzés sajnos nem indul el. Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

Hogyan alakultak a ponthatárok tavaly?

A ponthatárok meghatározása leginkább attól függ, hogy az adott szakra jelentkező hallgatók milyen eredményeket visznek magukkal. Azt azonban nagyjából tudni lehet, hogy mik azok a szakok, ahová csak a legjobb eredményű diákok kerülhetnek be, és melyek azok, ahol már alacsonyabb pontokkal is esélyes a bejutás.

A tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárait ide kattintva tudjátok megnézni. Ne felejtsétek el azonban, hogy tavaly februárban még a régi felvételi rendszer szerint számolták a pontokat, mostanra azonban megszűntek a minimumponthatárok, és az általános felvételi eljárás pontszámai is alacsonyabbak voltak, mint a korábbi években.

Mi jön a ponthatárhirdetés után?

Bár a nehezén már túl vagytok, vár rátok néhány fontos teendő a január 23-i ponthatárhirdetést követően is, mint például a beiratkozás.

Azt, hogy pontosan melyik egyetemre, milyen képzésre, és milyen finanszírozási formára kerültetek be a ponthatárhirdetés után a besorolási döntésben láthatjátok. Ez legkésőbb január 25-ig válik elérhetővé az E-felvételi rendszerében, a döntést követő nyolc napon belül pedig az érintett felsőoktatási intézménytől is megkapjátok a felvételi határozatot, amiben többek között tájékoztatnak majd titeket a beiratkozás helyéről és időpontjáról is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.