Keresztféléves felvételi: ekkortól tölthetitek fel a hiányzó dokumentumokat

Decembertől ismét elérhetővé válik az E-felvételi felülete.

  • Székács Linda

"A felvételi eljárás menetrendje szerint legkésőbb december 14-től lesznek elérhetők az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Ekkor a jelentkezőknek lehetőségük nyílik adatmódosításra, a jelentkezési sorrendjük egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra, illetve ha szükséges, hiánypótlásra" - írják a felvi.hu-n.

A februárban induló egyetemi képzésekre november 15-ig lehetett leadni a jelentkezéseket, ha azonban nem sikerült minden szükséges dokumentumot feltöltenetek, 2023. december 14. és 2024. január 9. között pótolhatjátok ezeket.

Szintén december 14-től lehet az E-felvételiben

  • nyomon követni a rögzített adatokat,
  • ellenőrizni a feltöltött dokumentumok feldolgozottsági státuszát,
  • látni a vizsgaeredményeket és a felvételi pontokat,
  • majd pedig a besorolási döntésről szóló határozatot is.

A hiányos jelentkezést benyújtó felvételizők legkésőbb 2024. január 3-ig felszólítást kapnak a szükséges dokumentumok pótlásáról. A ponthatárokat várhatóan 2024. január 23-án hirdetik ki, amikről itt az Eduline-on is beszámolunk majd.

A 2024-es keresztféléves felvételiről ide kattintva találjátok meg a legfontosabb információkat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.