Keresztféléves felvételi: ekkortól tölthetitek fel a hiányzó dokumentumokat

Decembertől ismét elérhetővé válik az E-felvételi felülete.

  • Székács Linda

"A felvételi eljárás menetrendje szerint legkésőbb december 14-től lesznek elérhetők az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Ekkor a jelentkezőknek lehetőségük nyílik adatmódosításra, a jelentkezési sorrendjük egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra, illetve ha szükséges, hiánypótlásra" - írják a felvi.hu-n.

A februárban induló egyetemi képzésekre november 15-ig lehetett leadni a jelentkezéseket, ha azonban nem sikerült minden szükséges dokumentumot feltöltenetek, 2023. december 14. és 2024. január 9. között pótolhatjátok ezeket.

Szintén december 14-től lehet az E-felvételiben

  • nyomon követni a rögzített adatokat,
  • ellenőrizni a feltöltött dokumentumok feldolgozottsági státuszát,
  • látni a vizsgaeredményeket és a felvételi pontokat,
  • majd pedig a besorolási döntésről szóló határozatot is.

A hiányos jelentkezést benyújtó felvételizők legkésőbb 2024. január 3-ig felszólítást kapnak a szükséges dokumentumok pótlásáról. A ponthatárokat várhatóan 2024. január 23-án hirdetik ki, amikről itt az Eduline-on is beszámolunk majd.

A 2024-es keresztféléves felvételiről ide kattintva találjátok meg a legfontosabb információkat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.