"Az 5 éves gimnázium angol nyelvi előkészítő évfolyammal mennyiben más, mint a négy évfolyamos gimnázium? Például órászámok tekintetében. Megegyező óraszámban tanulnak reál tárgyakat?" - tette fel a kérdést az Eduline egyik olvasója.
A nyelvi előkészítős évfolyamot indító gimnáziumok abban különböznek a "sima" négy évfolyamos gimnáziumoktól, hogy a diákok az első tanévükben - az úgynevezett nulladik évfolyamon - szinte csak nyelvórákon vesznek részt. Ezekből heti 13-19 órájuk van, míg a többi tantárgyat ebben az évben szinten tartják, jellemzően csak napi egy-két magyar, informatika és testnevelés órájuk van, a gimnáziumi oktatás pedig a második tanévben kezdődik, ennek tanterve megegyezik a "klasszikus" négy évfolyamos gimnáziumokéval.
A különbség tulajdonképpen annyi, hogy az 1+4 éves rendszer miatt a diákok négy helyett öt év alatt jutnak el az érettségiig, és jellemzően nagyobb számban szereznek legalább B2-es, vagy annál magasabb szintű nyelvvizsgát, mint a sima gimnáziumi képzésre járó társaik. Ez egyébként előírás is, hiszen a NYEK-es évfolyam indításához az intézményeknek különböző szabályoknak is meg kell felelni, amibe beletartozik, hogy az évfolyamon tanuló diákok bizonyos százaléka legalább középfokú nyelvvizsgát, vagy annak megfelelő szintű nyelvi érettségit tegyen.
A pályaválasztás során ugyanakkor arra érdemes ügyelni, hogy nem minden középiskolában követi klasszikus, magyar nyelvű gimnáziumi képzés a nulladik évet. Az is előfordulhat, hogy a diákok a nyelvi előkészítő után két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat. Érdemes tehát az alapján kiválasztani a számotokra megfelelő intézményt, hogy a nulladik év után mit szeretnétek.
A négy évfolyamos gimnáziumokról itt, a két tanítási nyelvű középiskolákról pedig itt olvashattok.
A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el. Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, ezt a cikket érdemes elolvasnotok.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
