"Az 5 éves gimnázium angol nyelvi előkészítő évfolyammal mennyiben más, mint a négy évfolyamos gimnázium? Például órászámok tekintetében. Megegyező óraszámban tanulnak reál tárgyakat?" - tette fel a kérdést az Eduline egyik olvasója.
A nyelvi előkészítős évfolyamot indító gimnáziumok abban különböznek a "sima" négy évfolyamos gimnáziumoktól, hogy a diákok az első tanévükben - az úgynevezett nulladik évfolyamon - szinte csak nyelvórákon vesznek részt. Ezekből heti 13-19 órájuk van, míg a többi tantárgyat ebben az évben szinten tartják, jellemzően csak napi egy-két magyar, informatika és testnevelés órájuk van, a gimnáziumi oktatás pedig a második tanévben kezdődik, ennek tanterve megegyezik a "klasszikus" négy évfolyamos gimnáziumokéval.
A különbség tulajdonképpen annyi, hogy az 1+4 éves rendszer miatt a diákok négy helyett öt év alatt jutnak el az érettségiig, és jellemzően nagyobb számban szereznek legalább B2-es, vagy annál magasabb szintű nyelvvizsgát, mint a sima gimnáziumi képzésre járó társaik. Ez egyébként előírás is, hiszen a NYEK-es évfolyam indításához az intézményeknek különböző szabályoknak is meg kell felelni, amibe beletartozik, hogy az évfolyamon tanuló diákok bizonyos százaléka legalább középfokú nyelvvizsgát, vagy annak megfelelő szintű nyelvi érettségit tegyen.
A pályaválasztás során ugyanakkor arra érdemes ügyelni, hogy nem minden középiskolában követi klasszikus, magyar nyelvű gimnáziumi képzés a nulladik évet. Az is előfordulhat, hogy a diákok a nyelvi előkészítő után két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat. Érdemes tehát az alapján kiválasztani a számotokra megfelelő intézményt, hogy a nulladik év után mit szeretnétek.
A négy évfolyamos gimnáziumokról itt, a két tanítási nyelvű középiskolákról pedig itt olvashattok.
A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el. Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, ezt a cikket érdemes elolvasnotok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
