Ha a napokban leadtátok a keresztféléves felvételi kérelmeteket, felmerülhet bennetek az a kérdés, hogy vajon lehet-e már az első félévben passziválni például azért, hogy szeptemberben a frissen felvett diákokkal együtt kezdhessétek meg az egyetemet. De az is előfordulhat, hogy valamilyen rajtatok kívül álló ok miatt szeretnétek inkább mégis egy félévvel később kezdeni a képzéseteket. Mutatjuk, van-e ilyesmire lehetőségetek.
Az egyetemi hallgatóknak minden félévben nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e beiratkozni az adott szemeszterre, vagyis "aktiválni" azt, vagy sem. Amennyiben úgy döntötök, hogy nem, a passzív félévetekben nem kell tantárgyakat teljesítenetek, és - ha költségtérítéses képzésre jártok - tandíjat sem kell fizetnetek, ugyanakkor elestek az ösztöndíjaitoktól és a diákigazolvánnyal járó kedvezményeitektől is.
Ezt az egyetemi tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek, de egyszerre maximum két féléven keresztül. Feltéve, ha az intézmény nem határoz másképp.
Azt, hogy rögtön az első félévetek lehet-e passzív, a felsőoktatási intézmények az egyetemi-főiskolai szabályzatukban határozzák meg. Ebben az esetben a passziváltatás általában csak alapos indokkal lehetséges.
A passzív félévek egyébként nem számítanak bele az állami ösztöndíjas képzési időbe és az arra vonatkozó határidőkbe, amikről az alábbi cikkünkben olvashattok részletesebben:
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
