Ha a napokban leadtátok a keresztféléves felvételi kérelmeteket, felmerülhet bennetek az a kérdés, hogy vajon lehet-e már az első félévben passziválni például azért, hogy szeptemberben a frissen felvett diákokkal együtt kezdhessétek meg az egyetemet. De az is előfordulhat, hogy valamilyen rajtatok kívül álló ok miatt szeretnétek inkább mégis egy félévvel később kezdeni a képzéseteket. Mutatjuk, van-e ilyesmire lehetőségetek.
Az egyetemi hallgatóknak minden félévben nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e beiratkozni az adott szemeszterre, vagyis "aktiválni" azt, vagy sem. Amennyiben úgy döntötök, hogy nem, a passzív félévetekben nem kell tantárgyakat teljesítenetek, és - ha költségtérítéses képzésre jártok - tandíjat sem kell fizetnetek, ugyanakkor elestek az ösztöndíjaitoktól és a diákigazolvánnyal járó kedvezményeitektől is.
Ezt az egyetemi tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek, de egyszerre maximum két féléven keresztül. Feltéve, ha az intézmény nem határoz másképp.
Azt, hogy rögtön az első félévetek lehet-e passzív, a felsőoktatási intézmények az egyetemi-főiskolai szabályzatukban határozzák meg. Ebben az esetben a passziváltatás általában csak alapos indokkal lehetséges.
A passzív félévek egyébként nem számítanak bele az állami ösztöndíjas képzési időbe és az arra vonatkozó határidőkbe, amikről az alábbi cikkünkben olvashattok részletesebben:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
