Lehet passziválni már az első félévben az egyetemen?

Ha a napokban leadtátok a keresztféléves felvételi kérelmeteket, felmerülhet bennetek az a kérdés, hogy vajon lehet-e már az első félévben passziválni például azért, hogy szeptemberben a frissen felvett diákokkal együtt kezdhessétek meg az egyetemet. De az is előfordulhat, hogy valamilyen rajtatok kívül álló ok miatt szeretnétek inkább mégis egy félévvel később kezdeni a képzéseteket. Mutatjuk, van-e ilyesmire lehetőségetek.

  • Székács Linda

Az egyetemi hallgatóknak minden félévben nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e beiratkozni az adott szemeszterre, vagyis "aktiválni" azt, vagy sem. Amennyiben úgy döntötök, hogy nem, a passzív félévetekben nem kell tantárgyakat teljesítenetek, és - ha költségtérítéses képzésre jártok - tandíjat sem kell fizetnetek, ugyanakkor elestek az ösztöndíjaitoktól és a diákigazolvánnyal járó kedvezményeitektől is.

Ezt az egyetemi tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek, de egyszerre maximum két féléven keresztül. Feltéve, ha az intézmény nem határoz másképp.

Azt, hogy rögtön az első félévetek lehet-e passzív, a felsőoktatási intézmények az egyetemi-főiskolai szabályzatukban határozzák meg. Ebben az esetben a passziváltatás általában csak alapos indokkal lehetséges.

A passzív félévek egyébként nem számítanak bele az állami ösztöndíjas képzési időbe és az arra vonatkozó határidőkbe, amikről az alábbi cikkünkben olvashattok részletesebben:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István