Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ha a napokban leadtátok a keresztféléves felvételi kérelmeteket, felmerülhet bennetek az a kérdés, hogy vajon lehet-e már az első félévben passziválni például azért, hogy szeptemberben a frissen felvett diákokkal együtt kezdhessétek meg az egyetemet. De az is előfordulhat, hogy valamilyen rajtatok kívül álló ok miatt szeretnétek inkább mégis egy félévvel később kezdeni a képzéseteket. Mutatjuk, van-e ilyesmire lehetőségetek.
Az egyetemi hallgatóknak minden félévben nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e beiratkozni az adott szemeszterre, vagyis "aktiválni" azt, vagy sem. Amennyiben úgy döntötök, hogy nem, a passzív félévetekben nem kell tantárgyakat teljesítenetek, és - ha költségtérítéses képzésre jártok - tandíjat sem kell fizetnetek, ugyanakkor elestek az ösztöndíjaitoktól és a diákigazolvánnyal járó kedvezményeitektől is.
Ezt az egyetemi tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek, de egyszerre maximum két féléven keresztül. Feltéve, ha az intézmény nem határoz másképp.
Azt, hogy rögtön az első félévetek lehet-e passzív, a felsőoktatási intézmények az egyetemi-főiskolai szabályzatukban határozzák meg. Ebben az esetben a passziváltatás általában csak alapos indokkal lehetséges.
A passzív félévek egyébként nem számítanak bele az állami ösztöndíjas képzési időbe és az arra vonatkozó határidőkbe, amikről az alábbi cikkünkben olvashattok részletesebben:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.