Lehet passziválni már az első félévben az egyetemen?

Ha a napokban leadtátok a keresztféléves felvételi kérelmeteket, felmerülhet bennetek az a kérdés, hogy vajon lehet-e már az első félévben passziválni például azért, hogy szeptemberben a frissen felvett diákokkal együtt kezdhessétek meg az egyetemet. De az is előfordulhat, hogy valamilyen rajtatok kívül álló ok miatt szeretnétek inkább mégis egy félévvel később kezdeni a képzéseteket. Mutatjuk, van-e ilyesmire lehetőségetek.

  • Székács Linda

Az egyetemi hallgatóknak minden félévben nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e beiratkozni az adott szemeszterre, vagyis "aktiválni" azt, vagy sem. Amennyiben úgy döntötök, hogy nem, a passzív félévetekben nem kell tantárgyakat teljesítenetek, és - ha költségtérítéses képzésre jártok - tandíjat sem kell fizetnetek, ugyanakkor elestek az ösztöndíjaitoktól és a diákigazolvánnyal járó kedvezményeitektől is.

Ezt az egyetemi tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek, de egyszerre maximum két féléven keresztül. Feltéve, ha az intézmény nem határoz másképp.

Azt, hogy rögtön az első félévetek lehet-e passzív, a felsőoktatási intézmények az egyetemi-főiskolai szabályzatukban határozzák meg. Ebben az esetben a passziváltatás általában csak alapos indokkal lehetséges.

A passzív félévek egyébként nem számítanak bele az állami ösztöndíjas képzési időbe és az arra vonatkozó határidőkbe, amikről az alábbi cikkünkben olvashattok részletesebben:

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?