Középiskolai felvételi: az írásbeli megírása után kötelező 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba leadni a jelentkezést?

Mutatjuk, mit kell tenni, ha a negyedikes vagy a hatodikos diák az utolsó pillanatban úgy dönt, mégis maradna a jelenlegi iskolájában.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a központi írásbeli megírása nem egyezik meg a középiskolai jelentkezéssel. A központi írásbelire november 15. és november 30. között lehet jelentkezni. A központí írásbelit 2024. január 20-án írják évfolyamtól függetlenül a diákok, amelynek eredménye február 9-én derül ki.

A kiválasztott középiskolába azonban csak  február 21-én továbbítják az általános iskolák a nyolcadikosok jelentkezési lapjait. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei az űrlapok kitöltését, beadását egyénileg is intézhetik. Az ő esetükben, ha például rosszul sikerült az írásbeli vagy a gyerek meggondolta magát, semmilyen következménye nincsen, ha nem adja be a jelentkezést, és inkább a jelenlegi iskolájában marad.

A központi írásbelire így tudtok jelentkezni:

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.