Középiskolai felvételi: az írásbeli megírása után kötelező 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba leadni a jelentkezést?

Mutatjuk, mit kell tenni, ha a negyedikes vagy a hatodikos diák az utolsó pillanatban úgy dönt, mégis maradna a jelenlegi iskolájában.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a központi írásbeli megírása nem egyezik meg a középiskolai jelentkezéssel. A központi írásbelire november 15. és november 30. között lehet jelentkezni. A központí írásbelit 2024. január 20-án írják évfolyamtól függetlenül a diákok, amelynek eredménye február 9-én derül ki.

A kiválasztott középiskolába azonban csak  február 21-én továbbítják az általános iskolák a nyolcadikosok jelentkezési lapjait. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei az űrlapok kitöltését, beadását egyénileg is intézhetik. Az ő esetükben, ha például rosszul sikerült az írásbeli vagy a gyerek meggondolta magát, semmilyen következménye nincsen, ha nem adja be a jelentkezést, és inkább a jelenlegi iskolájában marad.

A központi írásbelire így tudtok jelentkezni:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István