Idén több mint 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba az általános felvételiben. Mutatjuk, mik voltak a legnépszerűbb képzésterületek.
126 449 - ennyien jelentkeztek 2023-ban valamelyik magyar főiskolára vagy egyetemre.
A legtöbb jelentkezőt a gazdaságtudományi képzésterület vonzotta. Az ebbe a kategóriába tartozó képzésekre 36 313-an jelentkeztek, több mint 27 ezren ráadásul első helyen, közülük pedig végül 21 245-en kerültek be valamelyik általuk megjelölt gazdasági képzésre.
A második legnépszerűbb képzésterület a bölcsészettudományok volt 21 486 jelentkezővel. Bölcsészképzést több mint 14 ezren jelöltek meg a listájuk első helyén, bejutni viszont "csak" 9556 főnek sikerült.
A lista harmadik helyét pedig a műszaki képzések szerezték meg. Erre a képzésterületre összesen 19 179-en jeletkeztek, szintén több mint 14 ezren első helyen. A képzésterületre végül 11 952 fő került be, tehát többen, mint ahányan a bölcsészképzésekre.
Nem sokkal maradtak le a harmadik helyről egyébként a pedagógusképzések, amikre összesen 18 673 fő jelentkezett, több mint 14 ezren első helyen, bekerülni pedig végül 10 514 hallgatónak sikerült.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
