Véget értek az őszi írásbeli érettségik: mutatjuk, hol nézhetitek meg a javítókulcsokat

Az őszi érettségi szezon az írásbelik megtekintésével és a szóbeli vizsgákkal folytatódik novemberben.

  • Székács Linda

Október 27-én délelőtt a spanyol nyelvvel, délután pedig a fizika és ének-zene vizsgákkal lezárultak az őszi írásbeli érettségik.

Az őszi vizsgaidőszak idén 2023. október 16-án kezdődött a kötelező tantárgyakkal; magyar nyelv és irodalommal, matematikával, történelemmel, majd az angol és a német nyelvi írásbeli érettségikkel, ezt követően pedig jöttek a szakmai és a választható vizsgatárgyak. Az elmúlt hetek érettségi feladatlapjait és a hivatalos megoldókulcsokat középszinten itt, emelt szinten pedig ide kattintva éritek el.

Mikor lesznek a szóbeli vizsgák?

Az októberi-novemberi érettségi időszak az emelt szintű szóbelikkel folytatódik, amik 2023. november 9-13. között lesznek, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig egy kicsit később, 2023. november 20-24. között tartják majd az arra kijelölt intézményekben.

Hányan vizsgáznak ősszel?

Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatója szerint idén ősszel 193 intézményben több mint 20 ezren érettségiztek, akik rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgákat is tettek. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%) volt, őket követték a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%).

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.