A megjelölt szakok sorrendje kulcsfontosságú az egyetemi jelentkezésnél a keresztféléves és az általános felvételi eljárás esetén is. Mutatjuk, miért.
Mindegy, hogy a keresztféléves felvételiről, vagy az általános felvételi eljárásról van szó, mindkettő esetén a jelentkezők maximum hat képzést jelölhetnek meg, ezek közül hármat ingyenesen, hármat pedig 2-2 ezer forint eljárási díj ellenében. Nem mindegy azonban, hogy ezeket a szakokat milyen sorrendben viszitek fel a rendszerbe, hiszen a felvételi NEM úgy működik, hogy a ponthatárok elérését követően a jelentkező kiválassza, hogy végül melyik szakra szeretne járni.
A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, ami azt jelenti, hogy először megnézik, hogy bekerültetek-e az első helyre. Amennyiben nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt szakot nézik, és ha oda sincs elég pontotok, akkor jön a harmadik, és ha van, akkor a negyedik, ötödik vagy hatodik hely. Éppen ezért létfontosságú, hogy preferencia sorrendet állítsatok fel. Ha ugyanis olyan szakra kerültök be, amire annyira nem is szeretnétek járni, akkor ahhoz, hogy váltsatok a következő felvételi eljárás során újra kell felvételiznetek.
Idén a keresztféléves felvételi eljárásban november 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseiteket, de ezt követően is lesz egyetlen alkalommal lehetőségetek, hogy módosítsatok a sorrendeteken. Ekkor új képzést már nem vehettek fel a listátokba, ezért arra figyeljetek, hogy mindenképp olyan egyetemek és szakok szerepeljenek benne, ahová és amire szívesen járnátok a következő félévben.
Nem érdemes módosítani viszont abban az esetben, ha az első helyen olyan szakot jelöltök meg, amire alkalmassági vizsgát szerveznek, és az nem sikerül, vagy esetleg el se mentek rá. Ebben az esetben ugyanis - mivel az alkalmassági vizsga feltétele a felvételinek - oda egyértelmű, hogy nem kerülhettek be.
| Keresztféléves felvételi 2023 |
Mint minden évben, idén is segítünk nektek, hogy a keresztféléves felvételi gördülékenyen menjen. A legfontosabb információkat, segédanyagokat és egyéb tudnivalókat ide kattintva éritek el, és a ponthatárokról is értesülhettek nálunk 2024. január 23-án. Hogy mindenről elsőként értesüljetek, lájkoljátok a Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
