Eredetileg október 13-án pénteken kezdődött volna az őszi érettségi időszak, de az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint csak október 16-án, hétfőn magyar nyelv és irodalommal kezdődnek a vizsgák.
Az őszi érettségi vizsgákat a korábbi évekhez hasonlóan idén is az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezték meg. A mostani tanévben a jelentkezés nem ment simán. Volt, aki 10 órán át várakozott, de arra is akadt példa, aki csak éjfélkor jutott be a tanári szobába. A problémát az okozta, hogy a diákokat csak az első tanítási napon tájékoztatták a jelentkezés módjáról. Ráadásul a rövid határidők miatt alig volt idejük a jelentkezőknek beszerezni a szükséges dokumentumokat.
A legtöbben előrehozott érettségi vizsgát tesznek ősszel
A leadott jelentkezések alapján az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén ősszel 193 intézményben várhatóan 20 524-en érettségiznek. Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát lehet tenni. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10500-at emelt, 12700-at pedig középszinten.
Őszi érettségi 2023: ezek a legfontosabb időpontok
Az őszi írásbeli érettségik október 16-án, hétfőn a magyar nyelv és irodalom, a magyar mint idegen nyelv és a földrajz írásbelikkel kezdődnek. Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön és pénteken pedig angolból és németből vizsgáznak majd a diákok. Az utolsó írásbeli vizsga időpontja október 27- e lesz. Ezen a napon spanyolból, fizikából, ének-zenéből és művészettörténetből tehetnek vizsgát az érettségizők.
Eredetileg a vizsgák október 13-án pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődtek volna, amelyek most elmaradnak, mert nem ebben az időszakban nem volt rájuk jelentkező - válaszolta kérdésünkre az Oktatási Hivatal.
A szóbeliket emelt szinten november 9-13., míg középszinten november 20 és 24 között tartják. A vizsgákon a korábbi évekhez hasonlóan legálisan is lehet segédeszközöket például matematika esetében függvénytáblázatot, számológépet használni. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk. Szóbelin a póttétel húzásával kapcsolatos fontos tudnivalókat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.
Őszi érettségi: ennyit kell teljesíteni a ketteshez
A középszintű érettségin az elégséges osztályzathoz legalább 25 százalékot kell elérni. Fontos megjegyezni, hogy a ketteshez az írásbelin és a szóbelin is legalább 12 százalékot kell szerezni. Jeles osztályzatot, vagyis ötöst 80 százalékos eredménytől lehet kapni.
Emelt szintű érettségi esetében is az elégségeshez 25 százalékot - vizsgarészenként legalább 12 százalékot kell teljesíteni. Az idegen nyelvi vizsgáknál ez azt jelenti, hogy a négy vizsgarész. Vagyis:
esetében is el kell érni a 12 százalékot. Ha ezek közül az egyik résznél ez nem sikerül, akkor nem lesz meg a vizsga.
Az érettségi százalékai és osztályzatai középszinten:
Megváltozik az érettségi 2024-től
Ez az utolsó érettségi, amit a régi vizsgakövetelmények alapján adhatnak számot a diákok a tudásukról, mert 2024. január 1-től az érettségi megváltozik. Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre. A változtatásra azért van szükség, mert ekkor fejezi be a középiskolát az az évfolyam, amelyik már a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv szerint tanult. Emiatt több feladatsor átalakul. Például a magyarérettségi része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit. Akár memoritereket is kérhetnek írásban. Az átalakuló magyarérettségiről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
