Elkezdődött az őszi érettségi: mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Eredetileg október 13-án pénteken kezdődött volna az őszi érettségi időszak, de az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint csak október 16-án, hétfőn magyar nyelv és irodalommal kezdődnek a vizsgák.

Az őszi érettségi vizsgákat a korábbi évekhez hasonlóan idén is az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezték meg. A mostani tanévben a jelentkezés nem ment simán. Volt, aki 10 órán át várakozott, de arra is akadt példa, aki csak éjfélkor jutott be a tanári szobába. A problémát az okozta, hogy a diákokat csak az első tanítási napon tájékoztatták a jelentkezés módjáról. Ráadásul a rövid határidők miatt alig volt idejük a jelentkezőknek beszerezni a szükséges dokumentumokat.

A legtöbben előrehozott érettségi vizsgát tesznek ősszel

A leadott jelentkezések alapján az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén ősszel 193 intézményben várhatóan 20 524-en érettségiznek. Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát  lehet tenni. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10500-at emelt, 12700-at pedig középszinten.

Őszi érettségi 2023: ezek a legfontosabb időpontok

Az őszi írásbeli érettségik október 16-án, hétfőn a magyar nyelv és irodalom, a magyar mint idegen nyelv és a földrajz írásbelikkel kezdődnek. Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön és pénteken pedig angolból és németből vizsgáznak majd a diákok. Az utolsó írásbeli vizsga időpontja október 27- e lesz. Ezen a napon spanyolból, fizikából, ének-zenéből és művészettörténetből tehetnek vizsgát az érettségizők.

Eredetileg a vizsgák október 13-án pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődtek volna, amelyek most elmaradnak, mert nem ebben az időszakban nem volt rájuk jelentkező - válaszolta kérdésünkre az Oktatási Hivatal.

A szóbeliket emelt szinten november 9-13., míg  középszinten november 20 és 24 között tartják. A vizsgákon a korábbi évekhez hasonlóan legálisan is lehet segédeszközöket például matematika esetében függvénytáblázatot, számológépet használni. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk. Szóbelin a póttétel húzásával kapcsolatos fontos tudnivalókat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.

Őszi érettségi: ennyit kell teljesíteni a ketteshez

A középszintű érettségin az elégséges osztályzathoz legalább 25 százalékot kell elérni. Fontos megjegyezni, hogy a ketteshez az írásbelin és a szóbelin is legalább 12 százalékot kell szerezni. Jeles osztályzatot, vagyis ötöst 80 százalékos eredménytől lehet kapni.

Emelt szintű érettségi esetében is az elégségeshez 25 százalékot - vizsgarészenként legalább 12 százalékot kell  teljesíteni. Az idegen nyelvi vizsgáknál ez azt jelenti, hogy a négy vizsgarész. Vagyis:

  • az olvasott szövegértés,
  • a nyelvtani feladatsor,
  • a hallott szövegértés és
  • az íráskészség

esetében is el kell érni a 12 százalékot. Ha ezek közül az egyik résznél ez nem sikerül, akkor nem lesz meg a vizsga.

Az érettségi százalékai és osztályzatai középszinten:

    • 80-100% - Jeles (5)
    • 60-79% - Jó (4)
    • 40-59% - Közepes (3)
    • 25-39% - Elégséges (2)
    • 0-24% - Elégtelen (1)

    Az érettségi százalékai és osztályzatai emelt szinten:

    • 60-100% - Jeles (5)
    • 47-59% - Jó (4)
    • 33-46% - Közepes (3)
    • 25-32% - Elégséges (2)
    • 0-24% - Elégtelen (1)

    Megváltozik az érettségi 2024-től

    Ez az utolsó érettségi, amit a régi vizsgakövetelmények alapján adhatnak számot a diákok a tudásukról, mert 2024. január 1-től az érettségi megváltozik. Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre. A változtatásra azért van szükség, mert ekkor fejezi be a középiskolát az az évfolyam, amelyik már a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv szerint tanult. Emiatt több feladatsor átalakul. Például a magyarérettségi része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit. Akár memoritereket is kérhetnek írásban. Az átalakuló magyarérettségiről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:

     

     

    Hozzászólások

    „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

    Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

    Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

    A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

    Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

    Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.