Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Magyartanárok Egyesületének egyik választmányi tagja a
Pénzcentrumnak úgy fogalmazott
, hogy 2023-ig a középszintű magyar érettségi első felében egy szövegértési feladatsort kellett megoldani a vizsgázóknak, amit egy rövid gyakorlati szövegalkotás követett.
2024-től kezdve a szövegértéses rész kibővül az úgynevezett nyelvi kérdésekkel. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni, de annyi biztos, hogy a szöveg értelmezéséhez nincsen sok köze, hogy például felismeri-e az érettségiző a határozói igeneveket.
Kikerült az érettségiből a gyakorlati szövegalkotás vagy az érvelés. Tehát az, ami a hétköznapi élethez, az életben maradáshoz, a munka világához igazán kellene. Ennek helyébe egy műveltségi teszt került, ami lexikális tudást mér. Soha, amióta magyar érettségi van, ilyen nem volt. Lehet benne például memoriter is.
- hangsúlyozta a magyartanár, aki nem látja értelmét miért kell az érettségin egy kötelezően megtanult verset, szöveget írásban számonkérni.
Az érettségi második része továbbra is műelemzés vagy átfogó feladat lesz. Azonban ezzel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Még nem tudni, hogy a műelemzés a diákok számára ismert vagy ismeretlen szöveg lesz-e. Ha az előbbi, akkor az nem a kompetenciát, ha nem a tanárt fogja mérni.
Az elmúlt években többnyire ismeretlen szövegek szerepeltek a magyarérettségin. Igaz, ezt sok tanár nem szerette, mégis a választmányi tag szerint ez egy jó eszköz volt arra, hogy kiderüljön, mit tanult meg a diák többek között a versről, novelláról. Az irodalomolvasásnak ugyanis az lenne a feladata, hogy ismeretlen szöveggel is tudjon valamit kezdeni az olvasó.
„Mind a magyar-, mind a történelemérettségire való hatékony felkészítés kulcsát abban látják a pedagógusok, hogy az adott feladattípusokra trenírozzák a diákokat ahelyett, hogy valóban történelmet vagy irodalmat tanítanának. Ez annak a tendenciának az erősödését mutatja, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt fektetne az oktatáspolitika egy „hamis nemzettudatra" – nyilatkozta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja a hvg360-nak. Schiller megjegyezte, hogy nem attól leszünk magyarok, ha csak régi századok irodalmi műveit tanulmányozzuk.
