Eddig egy mintafeladatsor van készen, így még mindig nem tudni, pontosan mire kell készülniük a diákoknak.
2024-től kezdve a szövegértéses rész kibővül az úgynevezett nyelvi kérdésekkel. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni, de annyi biztos, hogy a szöveg értelmezéséhez nincsen sok köze, hogy például felismeri-e az érettségiző a határozói igeneveket.
Kikerült az érettségiből a gyakorlati szövegalkotás vagy az érvelés. Tehát az, ami a hétköznapi élethez, az életben maradáshoz, a munka világához igazán kellene. Ennek helyébe egy műveltségi teszt került, ami lexikális tudást mér. Soha, amióta magyar érettségi van, ilyen nem volt. Lehet benne például memoriter is.
- hangsúlyozta a magyartanár, aki nem látja értelmét miért kell az érettségin egy kötelezően megtanult verset, szöveget írásban számonkérni.
Az érettségi második része továbbra is műelemzés vagy átfogó feladat lesz. Azonban ezzel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Még nem tudni, hogy a műelemzés a diákok számára ismert vagy ismeretlen szöveg lesz-e. Ha az előbbi, akkor az nem a kompetenciát, ha nem a tanárt fogja mérni.
Az elmúlt években többnyire ismeretlen szövegek szerepeltek a magyarérettségin. Igaz, ezt sok tanár nem szerette, mégis a választmányi tag szerint ez egy jó eszköz volt arra, hogy kiderüljön, mit tanult meg a diák többek között a versről, novelláról. Az irodalomolvasásnak ugyanis az lenne a feladata, hogy ismeretlen szöveggel is tudjon valamit kezdeni az olvasó.
„Mind a magyar-, mind a történelemérettségire való hatékony felkészítés kulcsát abban látják a pedagógusok, hogy az adott feladattípusokra trenírozzák a diákokat ahelyett, hogy valóban történelmet vagy irodalmat tanítanának. Ez annak a tendenciának az erősödését mutatja, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt fektetne az oktatáspolitika egy „hamis nemzettudatra" – nyilatkozta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja a hvg360-nak. Schiller megjegyezte, hogy nem attól leszünk magyarok, ha csak régi századok irodalmi műveit tanulmányozzuk.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
