Így változik a középszintű magyarérettségi 2024-től

Eddig egy mintafeladatsor van készen, így még mindig nem tudni, pontosan mire kell készülniük a diákoknak.

A Magyartanárok Egyesületének egyik választmányi tagja a Pénzcentrumnak úgy fogalmazott, hogy 2023-ig a középszintű magyar érettségi első felében egy szövegértési feladatsort kellett megoldani a vizsgázóknak, amit egy rövid gyakorlati szövegalkotás követett.

2024-től kezdve a szövegértéses rész kibővül az úgynevezett nyelvi kérdésekkel. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni, de annyi biztos, hogy a szöveg értelmezéséhez nincsen sok köze, hogy például felismeri-e az érettségiző a határozói igeneveket.

Kikerült az érettségiből a gyakorlati szövegalkotás vagy az érvelés. Tehát az, ami a hétköznapi élethez, az életben maradáshoz, a munka világához igazán kellene. Ennek helyébe egy műveltségi teszt került, ami lexikális tudást mér. Soha, amióta magyar érettségi van, ilyen nem volt. Lehet benne például memoriter is.

- hangsúlyozta a magyartanár, aki nem látja értelmét miért kell az érettségin egy kötelezően megtanult verset, szöveget írásban számonkérni.

Az érettségi második része továbbra is műelemzés vagy átfogó feladat lesz. Azonban ezzel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Még nem tudni, hogy  a műelemzés a diákok számára ismert vagy ismeretlen szöveg lesz-e. Ha az előbbi, akkor az nem a kompetenciát, ha nem a tanárt fogja mérni.

Az elmúlt években többnyire ismeretlen szövegek szerepeltek a magyarérettségin. Igaz, ezt sok tanár nem szerette, mégis a választmányi tag szerint ez egy jó eszköz volt arra, hogy kiderüljön, mit tanult meg a diák többek között a versről, novelláról. Az irodalomolvasásnak ugyanis az lenne a feladata, hogy ismeretlen szöveggel is tudjon valamit kezdeni az olvasó.

„Mind a magyar-, mind a történelemérettségire való hatékony felkészítés kulcsát abban látják a pedagógusok, hogy az adott feladattípusokra trenírozzák a diákokat ahelyett, hogy valóban történelmet vagy irodalmat tanítanának. Ez annak a tendenciának az erősödését mutatja, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt fektetne az oktatáspolitika egy „hamis nemzettudatra" – nyilatkozta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja a hvg360-nak. Schiller megjegyezte, hogy nem attól leszünk magyarok, ha csak régi századok irodalmi műveit tanulmányozzuk.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.