Megvannak a pótfelvételi ponthatárok: mutatjuk, hány pont kellett a legnépszerűbb alapképzésekhez

Végre kiderült, hány ponttal lehet bekerülni a pótfelvételizőknek a kiszemelt egyetemi képzésükre. Itt megnézhetitek, hogy melyek lettek a legnépszerűbb alapszakok ponthatárai.

  • Eduline

Idén augusztus 6-ig lehetett jelentkezni az egyetemi pótfelvételire, amire azok adhatták le a jelentkezésüket, akik a felvételin nem kerültek be egyik megjelölt szakra sem, vagy azok, akik nem is jelentkeztek felsőoktatási képzésre.

Sok esetben csak fizetős képzésre lehetett jelentkezni a pótfelvételin, de a legnépszerűbb szakok között is találni jó pár államilag finanszírozott helyet. Míg a Corvinus Egyetem alapképzésen nem hirdetett pótfelvételit, a legtöbb nagy egyetemre még be lehetett kerülni.

Mutatjuk a 10 legnépszerűbb alapszak pótfelvételi ponthatárait:

gazdálkodási és menedzsment

  • SZTE: 242 (ATK)
  • ELTE: 440 (ANK)
  • BGE: 333 (ANK)

kereskedelem és marketing

  • ELTE: 418 (ANK)
  • BGE: 333 (ANK angol nyelven)
  • DE: 360 (ANK)

pszichológia

  • PTE: 438 (ALK)
  • SZTE: 432 (ANK)
  • KRE: 443 (ANK)

ápolás és betegellátás

  • SE: 312 (ANK)
  • PTE (ápoló): 340 (ANK)
  • KRE (ápoló): 290 (ANA)

mérnökinformatikus

  • SZTE: 291 (ANA)
  • PTE: 420 (ANK)
  • OE: 414 (ANK)

jogász

  • PPKE: 405 (ONK)
  • DE: 290 (ONK)
  • ELTE: 285 (OLK)

pénzügy és számvitel

  • BGE: 303 (ANK)
  • ELTE: 416 (ANK)
  • PTE: 368 (ANK)

kommunikáció. és médiatudomány

  • PPKE: 394 (ANK)
  • ELTE: 428 (ANK)
  • BGE: 308 (ANK)

nemzetközi gazdálkodás

  • ELTE: 445 (ANK)
  • BGE: 298 (ANK)
  • DE: 360 (ANK)

programtervező informatikus

  • ELTE: 320 (AEK)
  • SZTE: 282 (ANA)
  • ME: 253 (ANA)
A ponthatárokat egyébként a felvi.hu-n, ide kattintva nézhetitek meg.
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.