Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nem mindenkinek végződött mosolygósan a ponthatárhúzás napja, a jó hír viszont az, hogy még mindig van esélyetek a szeptemberi egyetemkezdésre. Összeszedtünk mindent, amit tudnotok kell a pótfelvételiről.
Közel egy héttel ezelőtt, július 26-án kiderültek a fevételi ponthatárok, ezzel együtt pedig megérkeztek a jó, vagy épp rossz hírrel szolgáló sms üzenetek. Ha ti az utóbbi csoportba tartoztok, valószínűleg már árgus szemekkel keresitek az információkat a pótfelvételiről, és kutakodtok a meghirdetett képzések között. Segítünk, hogy mindez könnyebben menjen.
Kik jelentkezhetnek?
Mielőtt mindenki megrohamozná az E-felvételi rendszerét, nagyon fontos tisztázni, hogy kiknek jelent a pótfelvételi még egy utolsó lehetőséget, az eljárás során ugyanis nem mindenki jelentkezhet újra az egyetemekre.
Felvettek a 2. Helyre, amit ki akartam törölni, de nem sikerult. Ez nyilván az én hibám. Viszont a 3. Helyen is elértem a ponthatárt. Erre pótfelvételizhetek? Vagy jogorvoslatott lehet benyújatni rá?
- futott be a napokban a fenti kérdés az Eduline szerkesztőségének címezve.
A válaszunk viszont valószínűleg lelombozó lehet: abban az esetben ugyanis, ha a jelentkezési sorrendetek bármelyik helyére bekerültetek, de végül mégsem arra a képzésre szeretnétek majd járni, ti nem pótfelvételizhettek. Ez az eljárás ugyanis kifejezetten azoknak a diákoknak van, akik vagy nem kerültek be egyetlen olyan felsőoktatási intézmény képzésére sem, ami a jelentkezési listájukban szerepelt, vagy nem is jelentkeztek az általános felvételi eljárás során egyetemre, de az utolsó pillanatban mégis úgy döntöttek, hogy ősztől szeretnének egyetemisták lenni.
Csak egy képzést jelölhettek meg
A legfontosabb, amit észben kell tartanotok, az a jelentkezés leadásának végső időpontja. Ez idén augusztus hatodika (vasárnap) éjfél - eddig adhatjátok le a jelentkezéseteket valamelyik pótfelvételin meghirdetett képzésre a felvi.hu felületén. A jelentkezés pont úgy működik, mint az általános felvételi eljárás során, azzal a különbséggel, hogy ezúttal egy több jelentkezési helyből összeállított lista helyett mindössze egy egyetem egyetlen képzését jelölhetitek meg, amire vagy bekerültök majd, vagy nem.
Ha kiválasztottátok a képzést, amire jelentkeznétek, ne felejtsétek el ugyanezen időpontig hitelesíteni, amit ezúttal is az Ügyfélkapun keresztül tehettek meg.
Milyen képzések közül válogathattok?
A pótfelvételi hátulütője, hogy sok szakot csak önköltséges finanszírozásban hirdetnek meg. Vannak viszont olyan képzések, amik államilag finanszírozott formában is elérhetőek, például azért, mert az általános felvételi eljárás során maradtak még betöltetlen férőhelyek, vagy azért, mert az egyetem olyan szakokat is meghirdetett, amiket az általános felvételiben nem. Ilyen például az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági mérnöki alapképzése, valamint a sportközgazdász és infrastruktúra-építőmérnöki mesterszak, vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen meghirdetett közszolgálati kommunikációs mesterképzés.
Az elérhető képzésekről egyébként az egyetemek saját honlapjain tájékozódhattok, ahol felsorolják nektek az összes pótfelvételin elérhető alap- és mesterszakot.
Mikor érkeznek a pótfelvételi ponthatárok?
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a pótfelvételi eljárásban meghirdetett képzések ponthatárait augusztus végén hozza nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. Ennek várható dátuma augusztus 28, a hivatalos értesítő (besorolási határozat) pedig szeptember első napjaiban érkezik majd meg.
A 2023-as felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.