Ha esetleg nem vettek fel sehova, ne csüggedj: indul a pótfelvételi!

Viszont itt általában már csak önköltséges képzésekben lehet gondolkodni.

  • Tarnay Kristóf

Ha valamiért úgy alakult a tegnap este, hogy esetleg nem kaptál olyan SMS-t, amelyet utána boldog emojik kíséretében kitehettél Insta-sztoriba, hogy felvettek, még nincs semmi veszve. Aki a júliusi ponthatárokat most éppen nem ugrotta meg, annak is van lehetősége akár most szeptembertől is elkezdenie az egyetemet, erre való a pótfelvételi.

Pótfelvételizni azok tudnak, akik nem kerültek be sehova. Sajnos azok, akiket csak a második-harmadik helyen megjelölt intézménybe vettek fel és oda mégsem szeretne beiratkozni – hiszen az nem kötelező – ezzel nem élhetnek. Akik viszont igen, azoknak fontos tudni, hogy kevés kivétellel a pótfelvételin már csak önköltséges szakokat szoktak meghirdetni. Hogy pontosan melyik szakokra lehet pótfelvételizni, azt az egyetemek közzéteszik a saját weboldalukon, ott érdemes megkeresni.

Aki ezt nem tudja vállalni, vagy aki nem pótfelvételizhet, annak is vannak még lehetőségei. Ott van a keresztfélév – egyetemet kezdeni nem csak szeptemberben lehet –, bár ehhez az is kell, hogy azon a szakon, ami érdekel, indítsanak ilyet. Ha pedig úgy alakul, hogy mégis jövő szeptemberig kell várnotok, a plusz idő remek lehetőség, hogy feltornázzátok a pontszámotokat például egy felsőfokú nyelvvizsgával!

A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket ide kattintva találjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.