Ilyenek a legnépszerűbb mesterszakok ponthatárai

Tanári, pszichológia vagy vezetés és szervezés mesterszakra jelentkeztetek? Mutatjuk hány ponttal lehetett idén bekerülni a legnépszerűbb mesterképzésekre.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata

Idén több mint 126 ezer jelentkezőből 22 462-en jelöltek meg valamilyen mesterképzést. A legnépszerűbbek most is a tanári szakok voltak, amire összesen 3096-an jelentkeztek, de sokan szeretnének pszichológiára vagy valamilyen gazdasági képzésre is bekerülni. Pszichológiára egészen pontosan 1255-en, vezetés és szervezés mesterszakra 2243-an, marketingre pedig 1220-an.

Itt találjátok 2023-as felvételi összes ponthatárát.

Mutatjuk a ponthatárokat:

tanári

  • ELTE (magyar): 80
  • DE (matek):82
  • NYE (kémia):90

pszichológia

  • BME: 76
  • PPKE: 66
  • PTE: 83

vezetés és szervezés

  • BGE: 81
  • Corvinus: 75
  • BME: 76

marketing

  • DE: 80
  • ELTE: 66
  • SZTE: 84

emberi erőforrás tanácsadó

  • DE: 70
  • ELTE: 65
  • PTE: 84

pénzügy

  • ELTE: 67
  • PTE: 86
  • SZTE: 82

programtervező informatikus

  • ELTE: 80
  • DE: 77
  • SZTE: 51

kommunikáció-és médiatudomány

  • ELTE: 54
  • PTE: 90
  • DE: 76

Master of Business Administration (MBA)

  • DE: 70
  • ME: 89
  • BME: 84

nemzetközi tanulmányok

  • EKKE: 86
  • PTE: 81
  • SZTE: 86

A szabály szerint egyébként mesterszakra 50 pont alatt senki sem vehető fel. A pontszámok általában egy írásbeli és/vagy szóbeli vizsgából, a diploma minősítéséből, és különböző, például nyelvvizsgáért járó plusz pontokból tevődnek össze, de egyetemtől és képzéstől függően beleszámíthatnak az alapszakos tantárgyi eredmények is, vagy a szakmai gyakorlat minősítése.

A 2023-as felvételiről itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.