Ilyenek a legnépszerűbb mesterszakok ponthatárai

Tanári, pszichológia vagy vezetés és szervezés mesterszakra jelentkeztetek? Mutatjuk hány ponttal lehetett idén bekerülni a legnépszerűbb mesterképzésekre.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata

Idén több mint 126 ezer jelentkezőből 22 462-en jelöltek meg valamilyen mesterképzést. A legnépszerűbbek most is a tanári szakok voltak, amire összesen 3096-an jelentkeztek, de sokan szeretnének pszichológiára vagy valamilyen gazdasági képzésre is bekerülni. Pszichológiára egészen pontosan 1255-en, vezetés és szervezés mesterszakra 2243-an, marketingre pedig 1220-an.

Itt találjátok 2023-as felvételi összes ponthatárát.

Mutatjuk a ponthatárokat:

tanári

  • ELTE (magyar): 80
  • DE (matek):82
  • NYE (kémia):90

pszichológia

  • BME: 76
  • PPKE: 66
  • PTE: 83

vezetés és szervezés

  • BGE: 81
  • Corvinus: 75
  • BME: 76

marketing

  • DE: 80
  • ELTE: 66
  • SZTE: 84

emberi erőforrás tanácsadó

  • DE: 70
  • ELTE: 65
  • PTE: 84

pénzügy

  • ELTE: 67
  • PTE: 86
  • SZTE: 82

programtervező informatikus

  • ELTE: 80
  • DE: 77
  • SZTE: 51

kommunikáció-és médiatudomány

  • ELTE: 54
  • PTE: 90
  • DE: 76

Master of Business Administration (MBA)

  • DE: 70
  • ME: 89
  • BME: 84

nemzetközi tanulmányok

  • EKKE: 86
  • PTE: 81
  • SZTE: 86

A szabály szerint egyébként mesterszakra 50 pont alatt senki sem vehető fel. A pontszámok általában egy írásbeli és/vagy szóbeli vizsgából, a diploma minősítéséből, és különböző, például nyelvvizsgáért járó plusz pontokból tevődnek össze, de egyetemtől és képzéstől függően beleszámíthatnak az alapszakos tantárgyi eredmények is, vagy a szakmai gyakorlat minősítése.

A 2023-as felvételiről itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.