Alig kezdődtek el, már véget is értek a 2023-as írásbeli érettségi vizsgák.
Éppen 3 héttel ezelőtt, május 5-én nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődött az idei érettségi szezon, május 26-án délben pedig az olasszal zárult. A tavaszi vizsgák során mintegy 111 100 vizsgázó mérettette meg magát az ország 1163 helyszínén.
A legtöbb emelt szintű érettségit angolból tették, összesen 18 848, de középszinten is sokan, 45 864-en vizsgáztak.
Az első heti vizsgák után a választható és szakmai vizsgatárgyak következtek, a menetrend a következőképp alakult:
Rendben zajlottak a vizsgák
Bár a május 10-i történelem érettségit megelőzően kedd este az Érettségi 2023 nevű Facebook-csoportban terjedni kezdett néhány olyan fotó, ami 2023-as dátummal hihetőnek tűnő esszétémákat ábrázolt, a kép végül hamisnak bizonyult, amit az Oktatási Hivatal is megerősített. Ettől eltekintve az idei vizsgák botrányok nélkül, rendben zajlottak, mindössze az emelt szintű informatika érettségi során léphetett fel valamilyen technikai probléma, amit hivatalosan négyen jeleztek az OH-nak.
Az érettségi június 7. és 14. között az emelt szintű, majd június 19. és 30. között a középszintű szóbelikkel folytatódik.
Az érettségiről mi is részletesen beszámoltunk, a (nem hivatalos) megoldásokat rögtön a vizsgák után megosztottuk. Gyűjtőcikkünket a nem hivatalos és hivatalos megoldásokról itt találjátok:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
