Véget értek az írásbelik, 111 ezren vizsgáztak az elmúlt hetekben

Alig kezdődtek el, már véget is értek a 2023-as írásbeli érettségi vizsgák.

  • Székács Linda

Éppen 3 héttel ezelőtt, május 5-én nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődött az idei érettségi szezon, május 26-án délben pedig az olasszal zárult. A tavaszi vizsgák során mintegy 111 100 vizsgázó mérettette meg magát az ország 1163 helyszínén.

MTI
Az első, összes végzős középiskolást érintő vizsga május 8-án a magyar nyelv és irodalom volt, ezt követte a matematika és a történelem, majd a már választható vizsgák közé tartozó angol és német. Magyarból középszinten 72 569, emelt szinten pedig 1771 tanuló vizsgázott, matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en, történelemből pedig május 10-én középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák.

A legtöbb emelt szintű érettségit angolból tették, összesen 18 848, de középszinten is sokan, 45 864-en vizsgáztak.

Az első heti vizsgák után a választható és szakmai vizsgatárgyak következtek, a menetrend a következőképp alakult:

 

Magyar Közlöny

Rendben zajlottak a vizsgák

Bár a május 10-i történelem érettségit megelőzően kedd este az Érettségi 2023 nevű Facebook-csoportban terjedni kezdett néhány olyan fotó, ami 2023-as dátummal hihetőnek tűnő esszétémákat ábrázolt, a kép végül hamisnak bizonyult, amit az Oktatási Hivatal is megerősített. Ettől eltekintve az idei vizsgák botrányok nélkül, rendben zajlottak, mindössze az emelt szintű informatika érettségi során léphetett fel valamilyen technikai probléma, amit hivatalosan négyen jeleztek az OH-nak.

Az érettségi június 7. és 14. között az emelt szintű, majd június 19. és 30. között a középszintű szóbelikkel folytatódik.

Az érettségiről mi is részletesen beszámoltunk, a (nem hivatalos) megoldásokat rögtön a vizsgák után megosztottuk. Gyűjtőcikkünket a nem hivatalos és hivatalos megoldásokról itt találjátok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.