Véget értek az írásbelik, 111 ezren vizsgáztak az elmúlt hetekben

Alig kezdődtek el, már véget is értek a 2023-as írásbeli érettségi vizsgák.

  • Székács Linda

Éppen 3 héttel ezelőtt, május 5-én nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődött az idei érettségi szezon, május 26-án délben pedig az olasszal zárult. A tavaszi vizsgák során mintegy 111 100 vizsgázó mérettette meg magát az ország 1163 helyszínén.

MTI
Az első, összes végzős középiskolást érintő vizsga május 8-án a magyar nyelv és irodalom volt, ezt követte a matematika és a történelem, majd a már választható vizsgák közé tartozó angol és német. Magyarból középszinten 72 569, emelt szinten pedig 1771 tanuló vizsgázott, matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en, történelemből pedig május 10-én középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák.

A legtöbb emelt szintű érettségit angolból tették, összesen 18 848, de középszinten is sokan, 45 864-en vizsgáztak.

Az első heti vizsgák után a választható és szakmai vizsgatárgyak következtek, a menetrend a következőképp alakult:

 

Magyar Közlöny

Rendben zajlottak a vizsgák

Bár a május 10-i történelem érettségit megelőzően kedd este az Érettségi 2023 nevű Facebook-csoportban terjedni kezdett néhány olyan fotó, ami 2023-as dátummal hihetőnek tűnő esszétémákat ábrázolt, a kép végül hamisnak bizonyult, amit az Oktatási Hivatal is megerősített. Ettől eltekintve az idei vizsgák botrányok nélkül, rendben zajlottak, mindössze az emelt szintű informatika érettségi során léphetett fel valamilyen technikai probléma, amit hivatalosan négyen jeleztek az OH-nak.

Az érettségi június 7. és 14. között az emelt szintű, majd június 19. és 30. között a középszintű szóbelikkel folytatódik.

Az érettségiről mi is részletesen beszámoltunk, a (nem hivatalos) megoldásokat rögtön a vizsgák után megosztottuk. Gyűjtőcikkünket a nem hivatalos és hivatalos megoldásokról itt találjátok:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István