Így kaphatnak többletpontot a felvételin a fogyatékossággal élő jelentkezők

Összeszedtük, hogy kinek jár többletpont a felvételin, hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni. Most kifejezetten a fogyatékosság után járó többletpontokra koncentrálunk.

  • Tornyos Kata

Rengeteg tényező jelenthet többletpontokat a felsőoktatási felvételin a versenyeredményektől a munkatapasztalatokig. Vannak azonban olyan külső körülmények is, amelyek miatt hátrányból indulhatnak bizonyos felvételizők, ezért a pontszámítás igyekszik ezeket kompenzálni, ilyen a fogyatékosság is.

A fogyatékossággal élő jelentkezők minden jelentkezési helyükön 40 többletpontra jogosultak, ezt kizárólag részletes szakértői véleménnyel lehet igazolni. A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját. Ennek hiányában a dokumentum nem fogadható el. Az igazolást nem állíthatták ki 2022. december 22-nél korábban.

Az a szakértői vélemény fogadható el, amelyet a jelentkező lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes ország szakértői szervezete/bizottsága állított ki. (Nem fogadható el pl. orvosi igazolás, kórházi ambuláns lap, lelet stb., hasonlóan a magyarországi dokumentumokhoz.) – olvasható a Felvin, ahol azt is megtaláljátok, hogy mely szervezetek által kiállított igazolás nem fogadható el.

Kinek jár többletpont?

Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki:

  • mozgásszervi fogyatékos,
  • érzékszervi (látási, hallási) fogyatékos,
  • beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.),
  • autizmus spektrum zavarral vagy
  • egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Amennyiben a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) igazol, többletpont nem adható. Arra is figyeljetek, hogy csak a sajátos nevelési igényű tanulóknak jár plusszpont, a tanulási nehézséggel küzdőknek nem.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.