Összeszedtük, hogy kinek jár többletpont a felvételin, hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni. Most kifejezetten a fogyatékosság után járó többletpontokra koncentrálunk.
Rengeteg tényező jelenthet többletpontokat a felsőoktatási felvételin a versenyeredményektől a munkatapasztalatokig. Vannak azonban olyan külső körülmények is, amelyek miatt hátrányból indulhatnak bizonyos felvételizők, ezért a pontszámítás igyekszik ezeket kompenzálni, ilyen a fogyatékosság is.
A fogyatékossággal élő jelentkezők minden jelentkezési helyükön 40 többletpontra jogosultak, ezt kizárólag részletes szakértői véleménnyel lehet igazolni. A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját. Ennek hiányában a dokumentum nem fogadható el. Az igazolást nem állíthatták ki 2022. december 22-nél korábban.
Az a szakértői vélemény fogadható el, amelyet a jelentkező lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes ország szakértői szervezete/bizottsága állított ki. (Nem fogadható el pl. orvosi igazolás, kórházi ambuláns lap, lelet stb., hasonlóan a magyarországi dokumentumokhoz.) – olvasható a Felvin, ahol azt is megtaláljátok, hogy mely szervezetek által kiállított igazolás nem fogadható el.
Kinek jár többletpont?
Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki:
Amennyiben a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) igazol, többletpont nem adható. Arra is figyeljetek, hogy csak a sajátos nevelési igényű tanulóknak jár plusszpont, a tanulási nehézséggel küzdőknek nem.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
