Felvételi 2023: ezeknek a dokumentumoknak a feltöltésével nem kell bajlódnotok

Több mint egy hónapja, április 20-án indult a felvételi ügyintézés. Ebben az időszakban kell feltöltenetek mindent, amiért pontokat kaphattok, néhányat azonban az Oktatási Hivatal egyszerűen átvesz a közhiteles nyilvántartásból. Mutatjuk, miket.

  • Székács Linda

Minden olyan eredményt és dokumentumot, amiért pontokat kaphattok, a megfelelő dokumentummal kell igazolnotok és feltöltenetek a E-felvételi rendszerébe. Míg azonban a hátrányos helyzetet vagy tartós betegséget igazoló dokumentumokat nektek kell beszereznetek és feltöltenetek a rendszerbe, a legtöbb vizsgaeredményeteket és okleveleteket a közhiteles nyilvántartásokból egyszerűen átveszi a Felvi.

A nyilvántartásból kinyerhető dokumentumok a következőek:

  • A 2006. január 1. után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítványok/tanúsítványok.
  • A 2003. január 1. után kiállított államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok. Fontos azonban, hogy a bizonyítvány adatait (nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma) kötelező megadni az E-felvételiben.
  • A 2006. február 1. után szerzett magyar felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek. Kivételt jelent ez alól - azaz fel kell tölteni - a tanítói oklevelet, ha idegennyelvi műveltségi területen végeztetek, valamint ha a képzést és a záróvizsgát idegen nyelven végeztétek.
  • A magyar felsőoktatási szakképzésről és a 2006. február 1. után kibocsátotft szakirányú továbbképzésről szóló okleveleket.
A közhiteles nyilvántartásokból átvett adatokat és információkat egyébként az e-ügyintézés keretében folyamatosan nyomon követhetitek az E-felvételi „Közhiteles nyilvántartásokból származó információk” menüpontjában. Így ha esetleg eltérést vagy hiány tapasztaltok, a javítást, kiegészítést a megfelelő dokumentum feltöltésével korrigálhatjátok vagy jelezhetitek az OH felé.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.