Kereszténység, Trianon, Szovjetunió – ilyen feladatokat kaptak az érettségizők

Megjöttek az első infók a középszintű töri érettségiről: az első felében 12 egyszerű rövid választ igényelő feladatot kellett megoldaniuk a vizsgázóknak.

  • Tornyos Kata

Kövessétek velünk a mai töriérettségi legfontosabb eseményeit, az esszétémákat itt találjátok. Egy szaktanárt kérdeztünk arról, hogy mit gondol a rövidfeladatokról.

Cikkünk folyamatosan frissül.

A keresztény vallástól egészen a magyarországi elöregedő társadalomig kell ma eljutniuk a középszinten érettségizőknek töriből. A 12 feladtból álló első részben előkerül a kereszténység, a Szovjetunó, az unió, valamint Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadaságharc és az első ipari forradalom is.

Oroszországgal egészen sokat kell foglalkozniuk a vizsgázóknak: van egy feladat a sztálini Szovjetunióval kapcsolatban, de az 56-os forradalom is feltűnik, és az Európai Unió intézményrendszerét sem árt ismerniük az érettségizőknek.

A szokásos feladattípusok tűnnek fel: sok a forráselemzésre épülő kifejtős kérdés, karikázós válaszok és igaz-hamis feladatok is vannak.

A rövid választ igénylő feladatokkal összesen 50 pontot szerezhetnek a diákok, ezen kívül még két esszét kell megírniuk szintén 50 pontért. A két feladatrészre egyébként 180 percük van az érettségizőknek.

A legfrissebb infókról a folyamatosan frissülő érettségi tudósításunkból olvashattok:

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.