Százalékszámítás, koordinátageometria, kétismeretlenes egyenlet - ez van a középszintű matekérettségi első feladatrészében

Mutatjuk, mivel kell megküzdeniük azoknak, akik középszinten írnak. A feladatsorban akad logikai példa is.

  • Kacskovics Mihály Béla

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

Gráfok, halmazok, százalékszámítás, valószínűségszámítás, függvények, koordinátageometria, mértani sorozat, kétismeretlenes egyenlet, gömb sugara – ezekkel a példákkal kell megküzdeniük a középszinten matekból érettségizőknek.

A feladatlapban akad olyan példa is, ami árcsökkentésről szól, de olyan is, ami nem számolós, hanem logikai feladat.

Reggel kilenctől közép- és emelt szinten is diákok tízezrei vágtak neki a matematika érettséginek. A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettek.

Az első feladatrészben középszinten a diákoknak 10-12 feladatot kell megoldaniuk, erre 45 percük van. A második feladatrészre már 135 percük van, ott közép- és emelt szinten hat feladatot kapnak az érettségizők. Ezek közül az első három kötelezően megoldandó, viszont az utolsó három feladat közül csak kettőt kell megoldani, egyet passzolni lehet - viszont ott jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy melyiket hagyja ki a vizsgázó, ugyanis ha ezt nem teszi meg, akkor a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni pontozásnál.

 

A matek érettségin egy sor eszközt lehet használni: ilyen a függvénytáblázat, a körző, vonalzó, szögmérő, valamint a számológép is – viszont számológépből csak azokat fogadják el, amik nem képesek szöveges adatok tárolására.

Itt követhetitek közvetítésünket a matekérettségiről, ebben a vizsga után a középszintű érettségi nem hivatalos megoldásait is meg fogjuk mutatni:

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.