A középszintű töriérettségi második felében két rövid és két hosszú esszé közül kell egyet-egyet megoldaniuk a vizsgázóknak. Most az első választható hosszú esszé megoldásait hoztuk el nektek. Nagyon fontos, hogy ez nem a hivatalos javítókulcs, azt csak holnap teszi elérhetővé az Oktatási Hivatal.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat innen követhetitek. Az első infókat a töriérettségiről itt találjátok, a szaktanári véleményt pedig innen érhetitek el. Az érettségi 12 feladatból álló első felének javítókulcsát itt találjátok.Ha az első rövid esszét, vagyis a 13-as feladatot választottátok, akkor itt nézhetitek meg a szaktanárunk által kidolgozott megoldást, míg a második rövid esszét, a 14-es feladatot így kellett megoldani, most pedig mutatjuk szaktanárunk javaslatát az első hosszú esszéhez, a 15-ös feladathoz.
Az ajánlott szövegben zárójeles nagybetűkkel jelöltük a pontszerzéshez szükséges adatokat, információkat.
Íme a megoldási javaslat:
Széchenyi István (1791-1860) arisztokrata családban született, fiatal korában európai utazásokat folytatott, így jutott el Wesselényi Miklós társaságában Angliába (T), ahol megismerte az ipari forradalom következtében megvalósult gazdasági és társadalmi átalakulást és szembesült Magyarország elmaradottságával (E).
Célja az volt, hogy hazáját az Ausztriával való konfliktus elkerülésével, az arisztokrácia vezetésével modernizálja, és így a tőkés-polgári viszonyokat megteremtse Magyarországon (E). Meghonosította hazánkban a lótenyésztést és a lóversenysportot, illetve 1827-ben megalapította a Casino-t hogy társasági fórumot teremtsen a nemesség számára. Gyakorlati alkotásai közé tartoznak az MTA (akkor Magyar Tudós Társaság) létesítése (E), a Lánchíd megalkotása (E) és a selyemhernyó tenyésztés hazai bevezetése (E). A hajózás fejlesztése céljából, a hazai ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében (F2) József nádor segítségével hozta létre a hajókikötőt és az Óbudai Hajógyárat. (F2) A gyár létrehozásánál figyelembe vették a Téli kikötő megteremtésének feltételeit is. (F2).
A kereskedelem megerősítését többek között a vízi útvonalak kialakításával képzelte el: nevéhez fűződik a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése. A vasútvonalak fejlesztésének is ő volt az egyik úttörője. Elképzelése szerint Pest-Buda lesz a vasúti közlekedés központja és onnan ágaznak szét a vasútvonalak (F3). Ennek a tervnek a megvalósítása már 1846-ban megkezdődött (Pest-Vác vonal) (F3), majd 1847-ben folytatódott a (Pest-Szolnok) (T) vonal megépítésével. Ezzel elindult Magyarországon a vasúti fejlesztés (F3).
Az első gőzhengermalom létrehozásával Ő a modern lisztgyártás megalapozója (F1). A gőzüzemű malom nagyobb mennyiségű búzát tudott megőrölni, mint a Dunán elhelyezkedő hajómalmok (F1), és a termelése környezeti viszonyoktól függetlenül is biztosítható volt. (F1)
Széchenyi István gazdaságfejlesztő tevékenységének megvalósulását az tette lehetővé, hogy a magyar köznemesség ráébredt az elmaradottságra, a feudális viszonyok (K) tarthatatlanságára (E) és a reformtörekvések támogatója lett. Mivel Magyarországon az ipar és a kereskedelem (K) elmaradottsága miatt nem volt erős polgárság, a reformgondolatok legfőbb támogatója a liberális köznemesség lett.( E). A liberális köznemesség segítségével így Magyarország történetének egyik legtermékenyebb időszaka volt az 1825-1848 (T) közötti korszak, amit reformkornak (K) nevezünk.
A legfrissebb infókról a folyamatosan frissülő érettségi tudósításunkból olvashattok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
