Az első rövid esszét választottátok töriből? Így kellett megoldani

A középszintű töriérettségi második felében két rövid és két hosszú esszé közül kell egyet-egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Most az első választható rövid esszé, a 13-as feladat megoldásait hoztuk el nektek. Nagyon fontos, hogy ez nem a hivatalos javítókulcs, azt csak holnap teszi elérhetővé az Oktatási Hivatal.

  • Eduline

Folyamatosan frissülő tudósításunkat innen követhetitek. Az első infókat a töriérettségiről itt találjátok, a szaktanári véleményt pedig innen érhetitek el.

Az érettségi 12 feladatból álló első felének javítókulcsát itt találjátok, most pedig azt is megmutatjuk, hogyan kellett megírni az első rövid esszét (13-as feladat). Az ajánlott szövegben zárójeles nagybetűkkel jelöltük a pontszerzéshez szükséges adatokat, információkat.

Íme a megoldási javaslat a szaktanárunk szerint:

Julius Caesar egyeduralma

Julius Caesar az ókori Római Birodalomban (T) a néppárt vezéralakja volt. Ie. 48-ban (T) Pharszalosznál legyőzte a senatus (K)  által támogatott Pompeiust (E), ezután győzelmet aratott az ellenálló seregek fölött, majd egyértelműen az egyeduralom megszerzésére tört. Ezt a köztársasági jogrendre épülő hatalmával valósította meg: a római nép és a neki behódolt senatus segítségével több tisztséget is viselt (E) (például: élethosszig dictator, consul, Haza Atyja, censor) (K) és jogot kapott arra, hogy ő nevezze ki  a tisztségviselők felét (F), így saját híveivel töltötte fel a hivatalokat (F).

A censori méltóság viselésével  kibővíthette a senatus létszámát, amely így 300-ról 900 főre növekedett (E) és tagjai közé provinciabeli előkelőket is meghívott( F), így a legfontosabb állami szervek (senatus, magisztratusok) az ő akaratát követték (E). Egyeduralma során több reformot is végrehajtott (új naptár, új pénz bevezetése) és a sok provinciabeli polgárnak is polgárjogot adott (E).

A hatalom egy kézben történő központosítása miatt a köztársaság (K) hívei ellene fordultak és a senatus ülésén meggyilkolták (ie. 44). (E)

A legfrissebb infókról a folyamatosan frissülő érettségi tudósításunkból olvashattok:

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.