A szövegértés témájáról nem sok információval rendelkeznek a diákok, kivéve persze, "ha szőlősgazda családból jönnek" - szaktanárral beszélgettünk az idei magyarérettségiről

Túl vannak a végzősök a 2023-as érettségi írásbeli vizsgáinak első napján, a magyaron. Németh Nikolett magyar szakos pedagógussal a vizsgák után arról beszélgettünk, mik lehettek az idei feladatsor buktatói, nehezebb feladatsort kaptak-e a diákok, mint az elmúlt években, voltak-e benne trükkös feladatok, és hogy miért tartanak a vizsgázók az összehasonlító műelemzéstől.

  • Székács Linda

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.

Meglepetés, vagy valami kolosszális újdonság nem volt benne, a szövegértés viszont egy hosszú, aprólékos, nagy figyelmet igénylő feladat volt

- válaszolta az Eduline kérdésére Németh Nikolett, magyar nyelv és irodalom szakos tanár.

A délelőtt folyamán mintegy 74 ezer végzős diák adott számot a tudásáról magyarból; több mint 72 ezren középszinten vizsgáztak, 1700 fő pedig emelt szinten. A középszintű érettségi első részében Máté Andrea komplex, "A bikavér legendája" című ismeretterjesztő szövegét kellett elolvasniuk a diákoknak, majd megválaszolniuk az ehhez kapcsolódó kérdéseket, megoldani a táblázatos és igaz-hamis feladatokat. Annak ellenére azonban, hogy a szaktanár szerint a szöveg kifejezetten aprólékos volt - emiatt pedig a szövegértés lehetett az idei magyar írásbeli legnehezebb feladata - a kellő figyelem ráfordításával nem okozhatott problémát a diákok számára a feladatok megoldása.

"Itt maga a szöveg volt nagyon részletes; olyan, amiről egyébként feltehetően nem sok információval rendelkeznek a diákok,

kivéve persze, ha szőlősgazda családból jönnek"

- teszi hozzá a pedagógus, kiemelve; az ismeretek hiánya egyáltalán nem hátrány a vizsgázók számára, mivel ebben az esetben biztos, hogy nem zavarták össze őket a meglévő, saját ismeretek.

A szaktanár szerint a szintén első részhez tartozó szövegalkotási feladat sem okozhatott problémát a diákoknak. A "Bringázz a suliba!" kampányról való érvelést kifejezetten olyan témának tartja, ami közel áll a fiatalok érdeklődési köréhez, de ha valaki inkább az ajánlólevél írását választotta, azzal sem kellett vért izzadnia, bár annak megírása valamivel komplexebb lehetett, mint az érvelésé, hiszen nincsenek rá bevált sémák.

Petőfi Sándor, Tóth Árpád és Lázár Ervin a műelemzésben

"Ha nagy átlagot akarnék vonni, egy 35 fős osztályban 2-5 darab összehasonlító elemzést szoktam javítani, a többi diák inkább a novellaelemzés választja" - osztja meg a tapasztalatait a szaktanár. Németh Nikolett szerint ez idén sem lehetett másképp. Az érettségi második részében - melyben egy novellaelemzés és egy összehasonlító műelemzés közül kellett választaniuk a diákoknak - egyértelműen Lázár Ervin "A kovács" című, meseszerű novellája lehetett a népszerűbb, a pedagógus tapasztalatai szerint ugyanis az összehasonlító műelemzés komplexitása a legtöbb diákot elriasztja.

"Az riasztja el a vizsgázókat elsőkörben - a líra műnemén kívül -, hogy két műről kell beszélniük, tehát a szövegbe egy olyan összehasonlítást kell integrálniuk, amiben egyszer az egyik, majd a másik műről beszélnek, továbbá reflektálnak a két vers kapcsolatára" - magyarázza. Idén azonban Németh szerint az átlagosnál könnyebb dolguk volt a vizsgázóknak. Az összehasonlító műelemzésben Petőfi Sándor és Tóth Árpád Csokonai Vitéz Mihályról szóló műveit kellett összehasonlítani, a két szerző viszont annyira más szempontok alapján viszonyul és ítéli meg az 1700-as években élt költőt, hogy az "ordító különbség" miatt nem lehetett nehéz összehasonlítani a művek mondanivalóit.

Könnyebb vagy nehezebb, mint az elmúlt évek feladatsorai?

Németh Nikolett szerint az idei középszintű feladatsor "illeszkedett" a korábbi évek vizsgáihoz. Szerinte az elmúlt években sikerült megtalálni azt az arany középutat, aminél "olykor picit nehezebb vagy hosszadalmasabb, esetenként kicsit könnyebb szövegértéses és szövegalkotásos feladatok" voltak, meglepetés tehát - ahogy azt korábban már mondta - idén nem érhette a diákokat. A jövő évi, új típusú magyarérettségi viszont annál több újdonságot tartogathat számukra.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.