A legtöbb érettségiző számára a történelem lehet az egyik legijesztőbb vizsgatárgy, főleg, ha egyébként is inkább a reál tárgyakban, például a matekban és a fizikában mozogtok otthonosabban. Bár az évszámok, a fogalmak, esszék és bonyolultabb történelmi összefüggések elsőre tényleg rémisztőek lehetnek, Edényi László szaktanárral közösen utánajártunk annak, hogyan érhetitek el a lehető legjobb eredményt a közelgő írásbeli vizsgán.
A legfontosabbak: figyelem és értő olvasás
Ha valaki logikusan gondolkodik, tud szöveget értelmezni és fogalmazni - tehát megvannak az alap kompetenciái - olyan nagy baj nem érheti
- válaszolta az Eduline kérdésére Edényi László történelemtanár. A pedagógus szerint ugyanis a történelemérettségin előforduló hibák bizonyos része nem a tudás hiányából, hanem a vizsgázók figyelmetlenségéből adódik. Abból, hogy nem olvassák el a feladatleírást és hogy pontosan mit kérnek a dolgozatban, nem értelmezik megfelelően a források szövegét, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják azt, ez pedig kellemetlen meglepetéseket tartogathat az egyébként jó eredményre számító diákoknak is.
"Azt látom, hogy minden évben vannak olyanok, akik nem olvassák el rendesen a feladatot, emiatt pedig nem olyan pontot kapnak, mint amilyenre számítanak. Ha például az esszéfeladatban a Horthy-korszak társadalmáról kell írni, feleslegesen írják bele a gazdasági eseményeket, mert nem az volt a kérés" - vélekedik, ugyanakkor azt is hozzáteszi; ha valaki csak a gazdasági eseményeket tudja, akkor érdemes a társadalom szempontjából megközelíteni azokat, hiszen így már érhet részpontokat a feladatmegoldás.
Legális puska: atlasz
Edényi szerint az atlasz még akkor is nagy segítség lehet az írásbeli feladatlap megoldása során, ha egyébként nincs benne kronológia, valamennyi információ ugyanis még ezekről a térképekről is kiolvasható, csak tudni kell, hogy hol érdemes keresni őket. Ebben a cikkünkben már meg is írtuk, hogy az egyik legjobb dolog, amit az érettségi előtti néhány napban még tehettek az, ha átlapozzátok a vizsga során használható térképeket és megkeresitek, milyen rejtett infókat találhattok benne. Nyilak jelölik ugyanis bizonyos csaták, hadjáratok és háborúk útvonalait, ami fölött általában megjelenik az évszám is, de találhattok információkat koronázási helyszínek és egyéb fontosabb városok fölött is, ha a megfelelő helyeken és időtartamban keresitek őket.
Gyakorlás az utolsó napokban?
Bár mi inkább azt javasoljuk, hogy az utolsó néhány napban már inkább a pihenésre fókuszáljatok, ha mindenképp szeretnétek még egy kicsit gyakorolni, továbbra is a korábbi évek feladatsoraiból érdemes válogatni. Sőt, akár azt is megtehetitek, hogy ha tudjátok, hogy bizonyos témakörök - például a Tatárjárás, vagy a világháborúk - nehezebben mennek, kifejezetten olyan feladatokat kerestek, amik ezeket kérik számon, ha pedig az évszámok miatt vagytok megrémülve, itt összegyűjtöttük nektek, hol kaphattok ezekhez segítséget.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
