A legtöbb érettségiző számára a történelem lehet az egyik legijesztőbb vizsgatárgy, főleg, ha egyébként is inkább a reál tárgyakban, például a matekban és a fizikában mozogtok otthonosabban. Bár az évszámok, a fogalmak, esszék és bonyolultabb történelmi összefüggések elsőre tényleg rémisztőek lehetnek, Edényi László szaktanárral közösen utánajártunk annak, hogyan érhetitek el a lehető legjobb eredményt a közelgő írásbeli vizsgán.
A legfontosabbak: figyelem és értő olvasás
Ha valaki logikusan gondolkodik, tud szöveget értelmezni és fogalmazni - tehát megvannak az alap kompetenciái - olyan nagy baj nem érheti
- válaszolta az Eduline kérdésére Edényi László történelemtanár. A pedagógus szerint ugyanis a történelemérettségin előforduló hibák bizonyos része nem a tudás hiányából, hanem a vizsgázók figyelmetlenségéből adódik. Abból, hogy nem olvassák el a feladatleírást és hogy pontosan mit kérnek a dolgozatban, nem értelmezik megfelelően a források szövegét, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják azt, ez pedig kellemetlen meglepetéseket tartogathat az egyébként jó eredményre számító diákoknak is.
"Azt látom, hogy minden évben vannak olyanok, akik nem olvassák el rendesen a feladatot, emiatt pedig nem olyan pontot kapnak, mint amilyenre számítanak. Ha például az esszéfeladatban a Horthy-korszak társadalmáról kell írni, feleslegesen írják bele a gazdasági eseményeket, mert nem az volt a kérés" - vélekedik, ugyanakkor azt is hozzáteszi; ha valaki csak a gazdasági eseményeket tudja, akkor érdemes a társadalom szempontjából megközelíteni azokat, hiszen így már érhet részpontokat a feladatmegoldás.
Legális puska: atlasz
Edényi szerint az atlasz még akkor is nagy segítség lehet az írásbeli feladatlap megoldása során, ha egyébként nincs benne kronológia, valamennyi információ ugyanis még ezekről a térképekről is kiolvasható, csak tudni kell, hogy hol érdemes keresni őket. Ebben a cikkünkben már meg is írtuk, hogy az egyik legjobb dolog, amit az érettségi előtti néhány napban még tehettek az, ha átlapozzátok a vizsga során használható térképeket és megkeresitek, milyen rejtett infókat találhattok benne. Nyilak jelölik ugyanis bizonyos csaták, hadjáratok és háborúk útvonalait, ami fölött általában megjelenik az évszám is, de találhattok információkat koronázási helyszínek és egyéb fontosabb városok fölött is, ha a megfelelő helyeken és időtartamban keresitek őket.
Gyakorlás az utolsó napokban?
Bár mi inkább azt javasoljuk, hogy az utolsó néhány napban már inkább a pihenésre fókuszáljatok, ha mindenképp szeretnétek még egy kicsit gyakorolni, továbbra is a korábbi évek feladatsoraiból érdemes válogatni. Sőt, akár azt is megtehetitek, hogy ha tudjátok, hogy bizonyos témakörök - például a Tatárjárás, vagy a világháborúk - nehezebben mennek, kifejezetten olyan feladatokat kerestek, amik ezeket kérik számon, ha pedig az évszámok miatt vagytok megrémülve, itt összegyűjtöttük nektek, hol kaphattok ezekhez segítséget.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
