Megjöttek a ponthatárok: idén ilyen eredményekkel vették fel a középiskolába felvételizőket

Április 24-én közzétették a felvételi eredményeket a középfokú oktatási intézmények, a napokban pedig a hivatalos értesítőket is megkapják a diákok. A legtöbb iskola csak a felvettek listáját adta ki az oktatási azonosítók alapján, de találtunk olyan középiskolákat is, amik a felvett diákok mellett a ponthatárokat is feltüntették az oldalukon. Mutatjuk, hogyan alakultak az idei eredmények.

  • Székács Linda

A budapesti Madách Imre Gimnáziumban idén maximum 350 pontot gyűjthettek a felvételizők. Ebbe beleszámítanak a "hozott pontok", vagyis az általános iskolában elért 7. év végi és 8. osztályos félévi eredmények magyar irodalomból és nyelvtanból, történelemből, idegen nyelvből, matematikából, és egy természettudományos tantárgyból, ami lehet fizika, kémia, biológia vagy földrajz. Ezek mellett az intézmény írásbeli és szóbeli vizsgákat is tartott. Az írásbelin maximum 100-100 pont értékben magyarból és matekból kellett számot adniuk a tudásukról a nyolcadikosoknak, míg a szóbeli vizsgán maximum 40 ponttal értékelték a tanulók szóbeli kommunikációs készségeit, általános tájékozottságát és viselkedéskultúráját, ezután pedig szintén maximum 40 pontot adtak az idegen nyelv tudásukra angolból vagy németből.

A négy évfolyamos, haladó angol nyelvi tagozathoz legalább 309 pontot kellett elérniük a felvételizőknek, ennyi pontot ért el ugyanis az a diák, akit az utolsó, 45. helyen felvettek. A szintén négy évfolyamos haladó német nyelvi tagozatra elég volt 296 pontot elérniük a felvételizőknek, míg az öt évfolyamos kezdő angol nyelvi osztályba már 310, a németre 315, míg az öt évfolyamos kezdő francia és spanyol nyelvi tagozatokra már legalább 314 és 319 pont kellett.

Az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban négy és hat évfolyamos képzéseket kínálnak. Az ide felvételizők maximum 200 pontot szerezhettek, amit a négy évfolyamos osztályok esetében a hozott pontok és a központi írásbeli eredményei alapján állapítottak meg, míg a hat évfolyamos képzéseken a követelményt kiegészítették a szóbelivel. A négy évfolyamos, általános tantervű osztályokba minimum 179 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek, míg a hat évfolyamos természettudományos osztályba 173, a hat évfolyamos általános osztályba pedig 174 volt a minimum követelmény.

Közzétette az eredményeit az Óbudai Árpád Gimnázium is, ahol legfeljebb 400 pontot gyűjthettek a felvételizők. 120 pontot az általános iskolai jegyekkel, 200 pontot a központi felvételi, és 80 pontot a szóbeli felvételi eredményeivel. Ezek alapján a következőképp alakultak a ponthatárok:

  • Négy évfolyamos, speciális angol nyelvű osztály - 348
  • Négy évfolyamos német nemzetiségi csoport - 347,5
  • Hat évfolyamos, emelt óraszámú angol nyelvi osztály - 346,7
  • Hat évfolyamos, emelt óraszámú németes osztály - 330
  • Hat évfolyamos, emelt óraszámú természettudományos csoport - 354,5
  • Hat évfolyamos, emelt óraszámú matekos osztály - 333

Megosztotta a felvételi eredményeit a hat évfolyamos képzéseket kínáló fiúiskola, a Budapesti Piarista Gimnázium is. Az ide jelentkező gyerekeknek a hozott pontok és központi írásbeli mellett szóbelizniük is kellett, illetve írásban számot  adni a hittan ismereteikről, amivel összesen 175 pontot szerezhettek. Az ide jelentkező diákok közül, akit utolsóként vettek fel, 144 pontot ért el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.