Apró hibák az érettségin, amik sok pontba kerülhetnek

Két pont nem tűnik nagy veszteségnek, de amikor több apró hiba felgyülemlik, akkor komoly gondot jelenthetnek. Mutatunk nektek néhány gyakori hibát, amit egy kis figyelemmel könnyen elkerülhettek.

  • Eduline

Matek érettségi

Tipikus, egy-két pontos hiba, amikor a vizsgázók elfelejtenek kikötést írni, a valószínűséget százalékban adják meg, vagy rossz mértékegységben számolnak és adják meg a választ.

Az is gyakori, hogy elmarad a kerekítés, vagy nem annyi tizedesjegyre történik meg, mint ahogy a feladat elvárja. A hosszabb feladatoknál az ellenőrzés is pontot ér, szóval ezt se felejtsétek el!

Magyar érettségi

A feladatleírások nem megfelelő értelmezése elvesztett pontokhoz vezethez, ezért alaposan olvassátok el a feladat utasítását, és húzzátok alá benne a legfontosabb részeket. Főleg a műelemzésnél figyeljetek a leírásra, mert meg szokták adni, hogy konkrétan mikre kell kitérnetek a fogalmazásotokban.

Az írásbeli érettségi végén érdemes mégegyszer átolvasni a megírt esszét, és azokat a szavakat, amelyeknek az írásmódjában bizonytalanok vagytok, keressétek ki a helyesírási szótárból (tantermenként négy példány lesz), mert a nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) összesen 10 pontot ér.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.