Egy meglepő érettségi szabály, amit kevesen ismernek

Nem elég elérni a 25 százalékot az eredményes érettségikhez, van egy minimum százalék, amit teljesítenetek kell az egyes részeknél. Mutatjuk mire figyeljetek a sikeres dolgozat érdekében.

  • Eduline

Alapvetően így néz ki a középszintű érettségik osztályozása:

  • 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • 60-79% elérése esetén jó (4),
  • 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Tehát 25 százalékot kell elérni ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, de ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

Az érettségi vizsga során a vizsgázók az írásbeli és a szóbeli vizsgarész során nyújtott teljesítményükre pontszámokat kapnak, ezeket összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.

Emeltszintű érettségi

Az emelt vizsgáknál az alábbiak szerint alakulnak az osztályzatok:

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1)

Az emelt szintű vizsgáknál és az emelt szintű idegen nyelv vizsgánál is érvényes a 12 százalékos szabály. Az utóbbinál annyiban nehezebb a helyzet, hogy a nyelvi érettségik öt részből állnak és mindegyiknél külön-külön el kell érni a 12 százalékot, hogy eredményes legyen. Viszont az emelt nyelvi érettségi egyenértékű az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal: ha legalább 60%-ot elértetek, középfokú (B2) komplex típusú, 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsgával ér fel.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.