Hat dokumentum és bizonyítvány, amit az egyetemek külön kérhetnek tőletek a felvételiben

Hamarosan indul a dokumentumpótlási időszak az idei egyetemi felvételiben, hoztunk pár példát arra, mit kérhetnek tőletek az egyetemek a pontszámításhoz.

  • Eduline

Az alábbi dokumentumtípusok az úgynevezett intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket az intézmények meghatározhatnak, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb dokumentumokat.

Betöltött munkakör igazolása

Egyes képzésekre csak bizonyos munkakörökben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól. A betöltött munkakört viszont igazolni kell.

Előalkalmassági vizsgáról szóló igazolás

Egyes egyetemek a jelentkezési határidő előtt "előalkalmassági vizsgákat" tartanak a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító (nemzetiségi tanító), óvodapedagógus (nemzetiségi óvodapedagógus) szakokon, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ennek hiányában újra vizsgára hívhatnak vagy ki is zárhatnak benneteket. Abban az esetben, ha már a felvételi eljárás alatt (azaz a jelentkezési határidőt követően) vesztek csak részt az alkalmassági vizsgán, akkor annak eredményét nem kell dokumentummal igazolni, mivel azt a felsőoktatási intézmények rögzítik a központi felvételi nyilvántartásba.

Egészségügyi/orvosi igazolás

Egyes képzések esetében kell valamilyen típusú egészségügyi vagy orvosi igazolás, nyilatkozat. Ez lehet pl. sportorvosi igazolás, úszásigazolás, egészségügyi nyilatkozat stb. Arról, hogy az adott szakon pontosan mire van szükség, az intézményi meghirdetések oldalain található részletes információ.

Önéletrajz, motivációs levél

Ez a saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.

Szakmai tevékenység igazolása

Vannak olyan mesterképzések, ahol többletpontot kaphattok a különböző szakmai tevékenységéért, eredményekért. A szakmai tevékenységek közé tipikusan a következőket soroljuk:

  • publikációs és kutatási tevékenységek,
  • egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok,
  • országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.

Szakirányú továbbképzés igazolása

A szakirányú továbbképzés a felsőfokú végzettségre és szakképzettségre épülő olyan újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A szakirányú továbbképzésért egyes intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak, továbbá a szakfordító vagy szakfordító és tolmács képzés befejezéseként kiállított oklevél, képesítő bizonyítvány nyelvvizsgának felel meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.