Egy ponthatár a felvételiben, amit már most tudunk - van szak, ahol idén is húztak minimumpontot

Bár idén központilag megszűnt a minimumponthatár és a legnépszerűbb szakok esetében sem húztak minden egyetemen előzetes ponthatárokat, néhány képzés esetében már most vannak olyan pontszámok, amiket tudunk.

  • Eduline

Ahogy már sokszor megírtuk, idén megszűnt a jogszabályi minimumponthatár - eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt az a limit, ami alatt senki nem kerülhetett be egyetemre.

Az is kiderült, mi lesz 2023-ban azzal a negyven szakkal, amelyeken évek óta csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag támogatott helyet, akik elérték a központilag, előzetesen meghúzott ponthatárt - ez számos népszerű alapszakon 400 körüli volt. Ebbe a körbe tartozott többek között az általános orvosi, a tanári, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem, a szabad bölcsészet képzés.

Idén viszont már nem lesz "központi, előzetes" ponthatár sem, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, előzetesen meghatároznak-e bármilyen pontszámlimitet. Tehát központi szabályként, a legtöbb esetben nincsenek előzetes ponthatárok, de vannak olyan képzések (főleg a legnépszerűbb egyetemeken), ahol ezt már most megnézhetitek, ha a pontszámaitokkal terveztek.

Hol találjátok a "minimumpontszámot"?

Az idei listát a meghirdetett képzések fül alatt, a Felvin nézhetitek meg. Ki kell választanotok a megjelölt egyetemeket és azon belül a választott szakot, a képzési idő és az érettségi követelmények között pedig van egy oszlop a minimumszámoknak. Például a Corvinuson:

 

Felvi

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.