Felvételi 2023: hány pontot érnek a sporteredmények?

Nem csak a tanulmányi, de a sporteredmények is pontokat érhetnek a legtöbb felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon. Mutatjuk, mennyit.

  • Eduline

Bár az egyetemek és főiskolák 2024-től maguk dönthetnek arról, hogy hány pontot adnak a különböző versenyeredményekért, a legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is pontokkal díjazza a jeles sporteredményeket.

Idén azonban még egységesek a szabályok. Azok a diákok, akik részt vettek az olimpiai játékokon, a Paralimpián, Siketlimpián vagy Sakkolimpián, 50 extra pontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin. De 30 pontot ér a világbajnokságon és az Európa-bajnokságokon elért legalább 3. helyezés is, míg az egyetemi világbajnokságokon, az Universiadén, a korosztályos világ- és Európa-bajnokságon, valamint az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért pedig 20, az országos bajnokságon szerzett éremért 15, a Diákolimpián szerzett dobogós helyért pedig 10 pont jár. A pontok feltétele a hivatalos igazolás mellett minden esetben az, hogy olyan sportág legyen, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismer, valamint hogy az eredmény a jelentkezést megelőző 8 évben született.

Ha egyszerre több eredménnyel is rendelkeztek, az nem jelenti azt, hogy minden egyes eredményetek után bezsebelhetitek az extra pontokat, a NOB által elismert sportágakban elért helyezésért ugyanis legfeljebb egyszer, a pontszámítás alapján legkedvezőbb eredményért járhat többletpont.

A sporteredményekért járó extra pontokról itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.