Hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek idén az egyetemek a pedagógusképzéseken?

Finoman szólva sem ez volt a legnépszerűbb terület: tavaly 6453 kezdtek el valamilyen pedagógusképzést. Megnéztük, idén hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pedagógusképzéseken az egyetemek és főiskolák.

  • Eduline

Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van. A korábbi években a pedagógusképzésekhez is tartozott előzetes ponthatár, idén nincs ilyen előzetes követelmény, viszont az egyetemek fix számban hirdettek meg ingyenes férőhelyeket a képzési területen, összeszámoltuk őket.

2023-ban 10 685 állami hely lesz a pedagógusképzési területen, így oszlik meg az egyetemek között:

  • Apor Vilmos Katolikus Főiskola 225
  • Budapesti Gazdasági Egyetem 60
  • Brenner János Hittudományi Főiskola 22
  • Budapest Kortárstánc Főiskola 20
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 615
  • Debreceni Egyetem 1358
  • Debreceni Református Hittudományi Egyetem 80
  • Dunaújvárosi Egyetem 180
  • Egri Hittudományi Főiskola 10
  • Evangélikus Hittudományi Egyetem 165
  • Eötvös József Főiskola 160
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 1245
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 3507
  • Gál Ferenc Egyetem 415
  • Károli Gáspár Református Egyetem 665
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 167
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 275
  • Miskolci Egyetem 539
  • Milton Friedman Egyetem 30
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem 35
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 15
  • Magyar Táncművészeti Egyetem 42
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem 155
  • Nyíregyházi Egyetem 437
  • Óbudai Egyetem 54
  • Pannon Egyetem 209
  • Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 39
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem 431
  • Pécsi Tudományegyetem 1572
  • Semmelweis Egyetem 120
  • Soproni Egyetem 486
  • Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 165
  • Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola 40
  • Széchenyi István Egyetem 306
  • Szegedi Tudományegyetem 1492
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem 90
  • Veszprémi Érseki Főiskola 25

Érdekesség, hogy tavaly összesen 11 977-en jelentkeztek ilyen képzésre valamelyik egyetemen és összesen 6453-an kerültek be (ez egyébként az utóbbi évek negatív rekordja volt).

Kíváncsiak vagytok az idei kapacitásszámokra a többi egyetemen is? Kattintsatok ide.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.