Meghúzták a keresztféléves ponthatárokat, most már végleg búcsút inthetünk a régi felvételi rendszernek

Nyilvánosságra hozták a 2023-as keresztféléves felvételi ponthatárait, mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterszakokra.

  • Szabó Fruzsina

Eredetileg január 24-én hozták volna nyilvánosságra a februárban induló képzések ponthatárait, ám a jelentkezők a Felvin üzenetet kaptak arról, hogy csak szerdán hirdetik ki a ponthatárokat.

A keresztféléves felvételi jóval kevesebb jelentkezőt vonz, mint az általános felvételi szezon, ekkor jellemzően azok próbálnak bejutni valamelyik mesterszakra, akik januárban diplomáznak egy hét féléves alapképzésen - ilyenek például a népszerűségi lista élén álló gazdasági BSc-szakok.

Jönnek az új szabályok

Ez az utolsó olyan felvételi szezon, amely még a "régi" szabályok szerint működött, vagyis a pontszámítás legfőbb szabályait központilag határozták meg. A 2023-as felvételin már az egyetemek és főiskolák döntenek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, és meghúznak-e minimumponthatárokat. 2024-től még több változás lesz, akkor már arról is a felsőoktatási intézmények határoznak, mire adnak többletpontokat.

Azon a több mint negyven népszerű alap- és osztatlan szakon sem húztak központilag előzetes ponthatárokat, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet.

Milyenek a ponthatárok a legnépszerűbb mesterszakokon?

  • vezetés és szervezés: BME (nappali, állami): 78, ELTE (nappali, állami): 62, ME (nappali, állami): 73
  • marketing: BGE (nappali, állami): 79, DE (nappali, állami): 80, ELTE (nappali, állami): 62
  • vállalkozásfejlesztés: DE (nappali, állami, Debrecen): 90, SZTE (nappali, állami): 90, PTE (nappali, állami, angol nyelvű): 75
  • emberi erőforrás tanácsadó: DE (nappali, állami): 79, ME (levelező, állami): 68, METU (levelező, állami): 67
  • pénzügy: MATE (nappali, állami, Kaposvár): 77, PTE (nappali, állami): 88, SZTE (nappali, állami): 88
  • számvitel: Corvinus (nappali, állami): 76, ELTE (nappali, állami): 65, ME (nappali, állami): 76
  • programtervező informatikus: DE (nappali, állami): 78, ELTE (nappali, állami, Budapest): 80, PE (nappali, állami): 86
  • gépészmérnöki: BME (nappali, állami): 75, ME (nappali, állami): 78, NJE (nappali, állami): 84
  • nemzetközi tanulmányok: ANNYE (nappali, állami, német nyelvű): 78, BGE (nappali, állami, angol nyelvű): 99, PE (nappali, állami, Veszprém): 90
  • kommunikáció- és médiatudomány: METU (nappali, állami, angol nyelvű): 75, SZTE (nappali, állami): 76, Milton (levelező, állami): 80

A keresztféléves ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

Jön egy fontos e-mail

A keresztféléves képzésekre bekerült hallgatók kapnak majd egy határozatot a besorolási döntésről - ez tartalmazza majd, ki melyik megjelölt szakon érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Ezt az E-felvételi felületéről lehet majd letölteni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.