Meghúzták a keresztféléves ponthatárokat, most már végleg búcsút inthetünk a régi felvételi rendszernek

Nyilvánosságra hozták a 2023-as keresztféléves felvételi ponthatárait, mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterszakokra.

  • Szabó Fruzsina

Eredetileg január 24-én hozták volna nyilvánosságra a februárban induló képzések ponthatárait, ám a jelentkezők a Felvin üzenetet kaptak arról, hogy csak szerdán hirdetik ki a ponthatárokat.

A keresztféléves felvételi jóval kevesebb jelentkezőt vonz, mint az általános felvételi szezon, ekkor jellemzően azok próbálnak bejutni valamelyik mesterszakra, akik januárban diplomáznak egy hét féléves alapképzésen - ilyenek például a népszerűségi lista élén álló gazdasági BSc-szakok.

Jönnek az új szabályok

Ez az utolsó olyan felvételi szezon, amely még a "régi" szabályok szerint működött, vagyis a pontszámítás legfőbb szabályait központilag határozták meg. A 2023-as felvételin már az egyetemek és főiskolák döntenek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, és meghúznak-e minimumponthatárokat. 2024-től még több változás lesz, akkor már arról is a felsőoktatási intézmények határoznak, mire adnak többletpontokat.

Azon a több mint negyven népszerű alap- és osztatlan szakon sem húztak központilag előzetes ponthatárokat, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet.

Milyenek a ponthatárok a legnépszerűbb mesterszakokon?

  • vezetés és szervezés: BME (nappali, állami): 78, ELTE (nappali, állami): 62, ME (nappali, állami): 73
  • marketing: BGE (nappali, állami): 79, DE (nappali, állami): 80, ELTE (nappali, állami): 62
  • vállalkozásfejlesztés: DE (nappali, állami, Debrecen): 90, SZTE (nappali, állami): 90, PTE (nappali, állami, angol nyelvű): 75
  • emberi erőforrás tanácsadó: DE (nappali, állami): 79, ME (levelező, állami): 68, METU (levelező, állami): 67
  • pénzügy: MATE (nappali, állami, Kaposvár): 77, PTE (nappali, állami): 88, SZTE (nappali, állami): 88
  • számvitel: Corvinus (nappali, állami): 76, ELTE (nappali, állami): 65, ME (nappali, állami): 76
  • programtervező informatikus: DE (nappali, állami): 78, ELTE (nappali, állami, Budapest): 80, PE (nappali, állami): 86
  • gépészmérnöki: BME (nappali, állami): 75, ME (nappali, állami): 78, NJE (nappali, állami): 84
  • nemzetközi tanulmányok: ANNYE (nappali, állami, német nyelvű): 78, BGE (nappali, állami, angol nyelvű): 99, PE (nappali, állami, Veszprém): 90
  • kommunikáció- és médiatudomány: METU (nappali, állami, angol nyelvű): 75, SZTE (nappali, állami): 76, Milton (levelező, állami): 80

A keresztféléves ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

Jön egy fontos e-mail

A keresztféléves képzésekre bekerült hallgatók kapnak majd egy határozatot a besorolási döntésről - ez tartalmazza majd, ki melyik megjelölt szakon érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Ezt az E-felvételi felületéről lehet majd letölteni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.