Először 2022-ben hirdettek és indítottak az egyetemek Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést, idén hat egyetem próbálkozik az új tanári szakkal - a felvételi előtt tájékoztatót is tartanak.
A jelentkezését idén is hét képzőhely várja szerte az országban. Jelentkezni idén már emeltszintű érettségi nélkül is lehet
- posztolt a képzésről Hankó Balázs, felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkár, hozzátéve, 2023-ban az ELTE budapesti és szombathelyi kara, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Pécs és Szeged egyetemei is meghirdetik a képzést.
A szak a tavalyi felvételi időszak előtt is komoly reklámot kapott: külön oldala, Instagram-fiókja és Facebook-profilja is van, ahol a felvételizők kedvükre keresgélhettek a szakot meghirdető egyetemek között is. Úgy túnik, idén sem lesz máshogy: 2023. január 20-án, pénteken egy ötórás "nyílt napot" is szerveznek a szaknak a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Mi az a Z-szak?
A természettudomány-környezettan tanári szakot meghirdető egyetemek már az első évben is azzal népszerűsítették a képzést, hogy a Z-generációra szabott (innen a szak beceneve) módszerekkel, gyakorlatorientáltan oktatnak majd, a hallgatók sokat tanulhatnak olyan fontos témákról, mint az ökológiai fenntarthatóság, és rendszeresen kimennek majd a természetbe, hogy így ismerjék meg a működését. Az ötéves tanárképzést elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt.
A nagy reklám ellenére 2022-ben a szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdte el. Pedig természettudományos (és úgy általában: reál) tárgyakat oktató tanárokból óriási hiány van. Egy 2022-ben elején megjelent kutatásból kiderült, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elegendő matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és nyelvtanár.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
