Idén is nekifutnak az egyetemek a Z-szak elindításának, még külön tájékoztató is lesz

Először 2022-ben hirdettek és indítottak az egyetemek Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést, idén hat egyetem próbálkozik az új tanári szakkal - a felvételi előtt tájékoztatót is tartanak.

  • Csik Veronika

A jelentkezését idén is hét képzőhely várja szerte az országban. Jelentkezni idén már emeltszintű érettségi nélkül is lehet

- posztolt a képzésről Hankó Balázs, felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkár, hozzátéve, 2023-ban az ELTE budapesti és szombathelyi kara, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Pécs és Szeged egyetemei is meghirdetik a képzést.

A szak a tavalyi felvételi időszak előtt is komoly reklámot kapott: külön oldala, Instagram-fiókja és Facebook-profilja is van, ahol a felvételizők kedvükre keresgélhettek a szakot meghirdető egyetemek között is. Úgy túnik, idén sem lesz máshogy: 2023. január 20-án, pénteken egy ötórás "nyílt napot" is szerveznek a szaknak a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Mi az a Z-szak?

A természettudomány-környezettan tanári szakot meghirdető egyetemek már az első évben is azzal népszerűsítették a képzést, hogy a Z-generációra szabott (innen a szak beceneve) módszerekkel, gyakorlatorientáltan oktatnak majd, a hallgatók sokat tanulhatnak olyan fontos témákról, mint az ökológiai fenntarthatóság, és rendszeresen kimennek majd a természetbe, hogy így ismerjék meg a működését. Az ötéves tanárképzést elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt.

A nagy reklám ellenére 2022-ben a szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdte el. Pedig természettudományos (és úgy általában: reál) tárgyakat oktató tanárokból óriási hiány van. Egy 2022-ben elején megjelent kutatásból kiderült, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elegendő matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és nyelvtanár.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.