Megvan, hányan szerezhetnek idén állami ösztöndíjas helyet a Szegedi Tudományegyetemen

A szegedi intézmény évek óta az egyik legnépszerűbb egyetem a felvételin, megnéztük, idén hányan kerülhetnek be az ösztöndíjas képzéseikre.

  • Eduline

7417 - összesen ennyi állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezők a 2023-as felvételin - derül ki a felvételi tájékoztatóból, amely képzési területekre lebontva (szakonként azonban nem) is megadta a maximális létszámot:

  • agrár 521
  • bölcsészettudomány 725
  • gazdaságtudományok 425
  • informatika 975
  • jogi 210
  • műszaki 763
  • művészet 148
  • művészetközvetítés 90
  • orvos- és egészségtudomány 1010
  • pedagógusképzés 1492
  • sporttudomány 185
  • társadalomtudomány 318
  • természettudomány 555

Az egyetem ezen felül saját döntésének megfelelően önköltséges hallgatókat is felvehet, tavaly több mint kétezer elsőéves jutott be valamelyik fizetős képzésre.

Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van.

Kíváncsiak vagytok az idei kapacitásszámokra a többi egyetemen is? Kattintsatok ide.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.