Megvan, hányan kerülhetnek be idén a Budapesti Gazdasági Egyetem állami ösztöndíjas képzéseire

Évek óta a gazdasági alapszakok vezetik a népszerűségi listákat, évről évre több ezren próbálnak bejutni ezekre a képzésekre. De hányan szerezhetnek állami ösztöndíjas helyeket? Mutatjuk a Budapesti Gazdasági Egyetem 2023-as számait.

  • Eduline

3228 - összesen ennyi állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek a Budapesti Gazdasági Egyetemre (BGE) jelentkezők a 2023-as felvételin - derül ki a felvételi tájékoztatóból, amely képzési területekre lebontva (szakonként azonban nem) is megadta a maximális létszámot:

  • bölcsészettudomány:110
  • gazdaságtudományok: 2458
  • informatika: 520
  • pedagógusképzés: 60
  • társadalomtudomány: 80

Az egyetem ezen felül saját döntésének megfelelően önköltséges hallgatókat is felvehet, tavaly több mint kétezer elsőéves jutott be valamelyik fizetős képzésre.

Előzetes ponthatárok helyett állami ösztöndíjas létszám

Szerdán írtunk arról, hogy idén teljesen átalakult a felsőoktatási felvételi rendszere: amellett, hogy már nem kötelező minden szakhoz az emelt szintű érettségi, és a 280-as - eddig jogszabályban szereplő, vagyis minden alap-, osztatlan szakra és egyetemre, főiskolára érvényes - minimumponthatárt is eltörölték, idén azon a negyven népszerű képzésen sem lesznek központi, előzetes ponthatárok, amelyeken eddig ennek az eléréséhez kötötték az állami ösztöndíjas hely megszerzését.

Az Oktatási Hivatal kérdésünkre azt írta: maguk az egyetemek, főiskolák dönthetnek arról, húznak-e előzetes ponthatárt ezeknek a szakoknak az állami ösztöndíjas formáján. A legtöbb intézmény azonban ettől eltekintett.

Helyette viszont - ez újdonság - meg lehet nézni, melyik intézmény pontosan hány állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel a különböző képzési területekre. A változásról bővebb infót itt találtok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.