Megvan, hányan kerülhetnek be idén a Budapesti Gazdasági Egyetem állami ösztöndíjas képzéseire

Évek óta a gazdasági alapszakok vezetik a népszerűségi listákat, évről évre több ezren próbálnak bejutni ezekre a képzésekre. De hányan szerezhetnek állami ösztöndíjas helyeket? Mutatjuk a Budapesti Gazdasági Egyetem 2023-as számait.

  • Eduline

3228 - összesen ennyi állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek a Budapesti Gazdasági Egyetemre (BGE) jelentkezők a 2023-as felvételin - derül ki a felvételi tájékoztatóból, amely képzési területekre lebontva (szakonként azonban nem) is megadta a maximális létszámot:

  • bölcsészettudomány:110
  • gazdaságtudományok: 2458
  • informatika: 520
  • pedagógusképzés: 60
  • társadalomtudomány: 80

Az egyetem ezen felül saját döntésének megfelelően önköltséges hallgatókat is felvehet, tavaly több mint kétezer elsőéves jutott be valamelyik fizetős képzésre.

Előzetes ponthatárok helyett állami ösztöndíjas létszám

Szerdán írtunk arról, hogy idén teljesen átalakult a felsőoktatási felvételi rendszere: amellett, hogy már nem kötelező minden szakhoz az emelt szintű érettségi, és a 280-as - eddig jogszabályban szereplő, vagyis minden alap-, osztatlan szakra és egyetemre, főiskolára érvényes - minimumponthatárt is eltörölték, idén azon a negyven népszerű képzésen sem lesznek központi, előzetes ponthatárok, amelyeken eddig ennek az eléréséhez kötötték az állami ösztöndíjas hely megszerzését.

Az Oktatási Hivatal kérdésünkre azt írta: maguk az egyetemek, főiskolák dönthetnek arról, húznak-e előzetes ponthatárt ezeknek a szakoknak az állami ösztöndíjas formáján. A legtöbb intézmény azonban ettől eltekintett.

Helyette viszont - ez újdonság - meg lehet nézni, melyik intézmény pontosan hány állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel a különböző képzési területekre. A változásról bővebb infót itt találtok:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.