Önkéntes katonai szolgálatért is jár pluszpont az egyetemi felvételin, mutatjuk, pontosan mennyi

Az önkéntes katonai szolgálattal megszerzett felvételi pontok ráadásul nem évülnek el.

  • Eduline

Akár 32 extra pont is járhat a felvételin az önkéntes katonai szolgálatért – olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Azok, akik korábban szakkiképzés nélkül, legalább hat hónapon keresztül teljesítettek tartalékos katonai szolgálatot 16, az alap- vagy alap- és szakkiképzéssel végrehajtott, legalább hat havi önkéntes szolgálatot teljesítők pedig 32 többletpontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin.

"A hat hónapos alap- és szakkiképzéssel végrehajtott szolgálatot folytatólagosan követő, ismételt hat havi egybefüggő, szakkiképzéssel teljesített önkéntes katonai szolgálatért további 32 többletpontra jogosult" - teszi hozzá a felvételi tájékoztató.

Ilyen többletpont az agrár, az államtudományi, a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány, a pedagógusképzés (kivéve óvodapedagógus (cigány-roma szakirány és szakoktató alapképzési szak), a sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), a társadalomtudomány és a természettudomány területekhez tartozó felsőoktatási szakképzéseken, alapképzéseken és osztatlan képzéseken jár.

Minden felvételizőnek, aki 2020. július 1. után teljesítette a törvényben meghatározott feltételeket, a megszerzett jogosultság pedig nem évül el, így a pontokat akár évek múlva is „fel lehet használni”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.