Önkéntes katonai szolgálatért is jár pluszpont az egyetemi felvételin, mutatjuk, pontosan mennyi

Az önkéntes katonai szolgálattal megszerzett felvételi pontok ráadásul nem évülnek el.

  • Eduline

Akár 32 extra pont is járhat a felvételin az önkéntes katonai szolgálatért – olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Azok, akik korábban szakkiképzés nélkül, legalább hat hónapon keresztül teljesítettek tartalékos katonai szolgálatot 16, az alap- vagy alap- és szakkiképzéssel végrehajtott, legalább hat havi önkéntes szolgálatot teljesítők pedig 32 többletpontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin.

"A hat hónapos alap- és szakkiképzéssel végrehajtott szolgálatot folytatólagosan követő, ismételt hat havi egybefüggő, szakkiképzéssel teljesített önkéntes katonai szolgálatért további 32 többletpontra jogosult" - teszi hozzá a felvételi tájékoztató.

Ilyen többletpont az agrár, az államtudományi, a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány, a pedagógusképzés (kivéve óvodapedagógus (cigány-roma szakirány és szakoktató alapképzési szak), a sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), a társadalomtudomány és a természettudomány területekhez tartozó felsőoktatási szakképzéseken, alapképzéseken és osztatlan képzéseken jár.

Minden felvételizőnek, aki 2020. július 1. után teljesítette a törvényben meghatározott feltételeket, a megszerzett jogosultság pedig nem évül el, így a pontokat akár évek múlva is „fel lehet használni”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.