Mit kell vállalnia cserébe annak, aki állami ösztöndíjas képzésen szeretne tanulni?

Elindult az egyetemi felvételi és ahogy korábban, úgy idén is sokan próbálnak majd meg állami ösztöndíjas helyet szerezni. De mit kell vállalni cserébe az "ingyenes" félévekért? Mutatjuk.

  • Eduline

A felvételi tájékoztatóban midén is külön fejezetet kapott az állami ösztöndíjas képzési forma. Ez alapján a magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet (oklevélszerzési kötelezettség), ÉS
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Mit jelent ez pontosan?

Az első feltétel azt, hogy például egy 6 féléves szakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végeznetek.

A másik feltétel, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általatok magyar állami ösztöndíjasként igénybe vett félévek idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt folytattok. Azaz egy 6 vagy 7 féléves alapképzés ugyanennyi itthon ledolgozott félévet jelent majd. Ez az úgynevezett 20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség.

Ha ezt nem teljesítitek, akkor a 20 év leteltét követően kötelesek vagytok visszafizetni (de csak akkor, ha eltelik a 20 év és nem dolgoztatok Magyarországon) az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét. Amennyiben részben teljesítitek csak ezt a kötelezettséget, akkor a visszatérítendő összeg a munkában töltött napoknak megfelelően arányosítva lesz kiszámolva.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.